aktuális híreink

Lapszemle

Croix

2014-06-10 18:49:38

58 éve rendezi ez a kis észak-franciaországi város Európa egyik legrangosabb U17-es labdarúgó tornáját. Lehetne mondani, hogy Croix igazából Lille elővárosa, de ez a kisváros saját életét éli, intézményei és lakói büszkén hirdetik Lille-től való önállóságukat. Stadionjuk, mely egy jó NB II-es stadionnak felel meg, a helyi klub egyik vezetőjéről van elnevezve, mint ahogy a sportkomplexum is, amelyen belül a stadion található. Egy pillanatra eszembe is jutott, hogy talán érdemesebb sportcsarnokokat építeni ott, ahol a vezetőkről stadionokat neveznek el, mint ahol
kórusban szidják őket, de aztán rögtön elhessegettem ezt a bűnös gondolatot.

Most már a második éve kapott U17-es csapatunk meghívást erre a valóban nagyszerű megmérettetésre. A meghívott 12 csapat közül legalább 10 európai élcsapatnak számít, melyek nagyon komolyan veszik az utánpótlást. Nem egyszerű mérkőzéseket játszani a Real Sociedad, a Lille, a Dinamo Moszkva, a Grasshoppers, a Brondby, a Sporting Portugal, az Austria Wien és más élcsapatok ellen. Három nap alatt a csapatok négy mérkőzést játszanak a műfüves stadionban.

A szervezés jónak, precíznek. és pártatlannak mondható, rengeteg önkéntessel. Az egész kisváros magáénak érzi a fesztivált. Egy mosolygós hölgy, Corine Bonvarlet a klub alelnöke, és egyben a torna általános igazgatója, sokat tesz azért, hogy ez az esemény minden évben komoly megmérettetések helye legyen.

Csapatunk jól szerepelt. A negyedik helyen végeztünk, megelőzve a portugál, orosz, osztrák, svájci, dán, és francia csapatokat is. A bronzéremért a Real Sociedaddal játszottunk. A mérkőzés 1-1-es döntetlenre végződött. A büntetőrúgásokat viszont a spanyolok nyerték, így övék lett a bronzérem. Fiaink hihetetlen odaadással, megalkuvás nélkül küzdöttek minden mérkőzésen. Amilyen negatív megjegyzéseket néha hallok a magyar fiatalok küzdőszelleméről, itt bizony nem állták volna meg a helyüket.


Az Összes mérkőzésüket láttam. Állítom, hogy nem volt csapat ezen a tornán, amelynek a játékosai nagyobb elszántsággal és olyan megalkuvás nélkül küzdöttek, mint a mieink. Okkal voltam büszke rájuk. Gratulálok a fiúknak és vezetőiknek, akik elkísérték őket!

Próbáltam elemezni csapatunk teljesítményét, és azokét a csapatokét, amelyek még a mieinknél is jobb eredményt értek el. Először is a pozitívumok. A hozzáállást már említettem előbb. Játékosaink fizikai állapota fantasztikus volt; nem láttam olyan csapatot, amely jobban bírta a mérőzések iramát, mint a miénk. Védekezésünk szervezett és meg nem alkuvó volt. Véleményem szerint a Budapest Honvéd volt a legjobban védekező csapat, a legjobb védelemmel az egész tornán.

Hol kell fejlődnünk? Először is több játékosnál észleltem koncentrációhiányt a mérkőzések különböző fázisaiban. Az a totális koncentráció, ami a spanyol és francia csapatokat jellemezte, több esetben hiánycikk volt nálunk, különösen a mérkőzések utolsó fázisában. Másik észrevételem az volt, hogy amíg a francia és spanyol játékosoknál a játszó, cselezni tudó egyéniségeket díjazzák és fejlesztik, addig valahogy mi kevésbé tartunk igényt az ilyen meghatározó egyéniségekre. Véletlenül sem akarom azt sugallni, hogy a modern futball nem kívánja meg az erőteljes odalépést, a gyors passzokat és a sok futást. De értékelnünk és fejlesztenünk kell azokat a fifikás, a futballt zsigerből művelő, váratlanokat húzó játékosokat is, akikkel tele voltak a portugál, spanyol, és francia csapatok. Rájuk nagy szükség van nálunk is.

Sokszor, sokan írták már, hogy a francia konyha és a francia kiszolgálás nem feltétlenül működik azonos színvonalon. Most én is ezt tanúsíthatom. Lille belvárosában szálltam meg a Hotel Carltonban. A szálloda nem csak a város egyik legpatinásabb szállodája, de leginkább Dominique Strauss-Kahn elhíresült partijairól ismert. A legendás párizsi hoteleket leszámítva a szolgáltatások színvonala bizony enyhén szólva is ingadozó Frankóniában.

Az egyik nap a szobalány elfelejtett törülközőt hagyni a fürdőszobában, így csurom vizesen kellett telefonálni, hogy a recepció korrigálja a hibát. Vasárnap a fiatalember, aki az autókat parkolja, nem dolgozik. Helyettese nincs. Így aztán a vendégnek kell megtalálni azt a nem könnyen megtalálható parkolóhelyet, ahol a kocsikat parkolják. A vidéki Franciaországban a nyelvtudás sem divat, így aztán több étteremben a pincérek csak franciául beszélnek. Azt viszont kiválóan.

Hogy valami jót is mondjak, a pékségekben, cukrászdákban a kenyerek és sütemények, az éttermekben az ételek tényleg kiválóak, és rendkívül étvágygerjesztően tálaltak. Szombat este a lille-i opera a Brown Sisters koncertjének helyszíne volt. Élvezettel hallgattam az amerikai gospel éneklés nagymestereit a gyönyörű előadóteremben. A lille-i operát belülről úgy képzeljük el, mintha a budapesti lenne, csak annak kb. az egyharmada. De ugyanolyan gyönyörű és jól karban tartott. Kellemes estét töltöttem ott, vasárnap pedig borkóstoló fesztivál volt Lille-ben, ahol kb. a 70 legjobb észak-francia bor- és pezsgő pincészet mutatta be kóstoló keretében portékáját. Nem mondanám, hogy a borok rosszak voltak, én is megkóstoltam vagy 15 különböző bort, de ellentétben az úgynevezett borfesztiválokkal, itt a poharat a kóstolás végén vissza kellett szolgáltatni kimenet közben az ajtónál. Minden résztvevő sokat kóstolt, de mindegyik borból csak igen keveset, így aztán még becsípett embert sem láttam.

Na és hogy bebizonyítsam, hogy minden híresztelés ellenére én sem vagyok tökéletes. Interneten keresztül béreltem kocsit a torna idejére. Miután a Wizzair Budapest - Brüsszel járatára vettem jegyet, természetesen az autót is a brüsszeli repülőtérre foglaltam. Csak miután megérkeztem, világosítottak fel, hogy bizony én Charleroi repülőterére érkeztem, míg foglalásom az onnan 55 km-re lévő brüsszeli repülőtérre volt érvényes. S miután a Budget Rent-a-Car nem rendelkezett szabad kocsival Charleroi repülőtéren, lehetőségem nyílt az Europcar nevű vállalkozástól bérelni kb. az előzetes foglalás összegének duplájáért. Viszont a kocsi legalább vacak volt, a GPS kapcsolóját minden öt percben be kellett nyomni, mert magától kiesett, és az állítólagos automata váltó csak félautomata volt, ami nekem, egy meggyőződéses automata-váltós vezetőnek, különleges kínokar jelentett.

Szóval, íme, tessék: bevallottam az elmúlt év egyetlen hibás döntését. Tudom-tudom, mindenki azt akarja tudni, ki lesz a Budapest Honvéd edzője a következő szezonban. Még én sem tudom, de dolgozunk rajta. Valószínűleg e héten meg is találjuk a megfelelő embert.

Addig is...
A legközelebbi viszontlátásig maradok baráti üdvözlettel:


George F. Hemingway


honvéd tv

Budapest Honvéd Youtube csatorna
Deleted video - kattintson a lejátszáshoz!
Kattints ide a Honvéd TV legfrissebb adásaiért!
Budapest Honvéd klubkártya kiváltás
Adója 1%-val támogassa a kispesti utánpótlást!

Fotók

tovább a fotógalériákhoz!