aktuális híreink

Meer: Néhány klub rengeteg játékost igazol

Lapszemle

2017-07-04 10:20:44

Erik van der Meer nem akar mindent felforgatni Kispesten, igaz, egy furcsa intézkedéssel kezdte itteni karrierjét. A holland tréner szerint Marco Rossi fantasztikus eredményt ért el, de ő egy fokkal támadóbb Honvédot szeretne. Van der Meer a magyar emberek pörgéséről, a Honvéd Bajnokok Ligája-esélyeiről és eddigi állomáshelyeiről is nyilatkozott a csakfoci.hu-nak adott interjújában.

 

– Volt már olyan a karrierje során, hogy egy igen sikeres és népszerű edző helyére ülhetett le? El kell-e fogadtatnia magát a játékosokkal, és ha igen, hogyan, az általuk szeretett Marco Rossi után?

– Amit Marco Rossi tett a Honvéddal, az egészen fantasztikus volt. Csodával ért fel a bajnoki cím. Egy edző ilyenkor csak a munkájával, az edzéseken, a meccseken “állíthatja maga mellé” a játékosokat, a munkájával, a hozzáállásával, és szerintem megfelelő alanyokra, játékosokra találtam. Szeretnének egy picit támadóbb felfogású játékot kialakítani, picit több letámadással, több nyomással az ellenfélen, és úgy látom, a futballisták látják, hogy működhet majd ez a dolog. Hogy ezzel újra bajnok lesz-e a Honvéd, nem tudom, nincsen kristálygömböm. Változtatunk picit a szokásokon is, próbáljuk minél tovább együtt tartani a srácokat, közös evések, foglalkozások, stb. Én magam a fegyelmezett, rendezett háttér híve vagyok, amit nyilván a játékosoknak is szokniuk kell, rajtuk is áll, de szerintem jól haladunk.

– Rossi azt mondta, azért nem maradt, mert nem kapott arra biztosítékot, hogy megerősítik a csapatot. Ön kapott olyan garanciát, hogy lesz esély a sikerek megismétlésére?

– A futballban semmi sem garantált. Elégedett vagyok azzal, ahogyan eddig zajlanak a dolgok, azzal, hogy mindenki egy hullámhosszon van, a tulajdonos, a játékosok és én is, nem kell emiatt a fejemnek fájnia. Meglátjuk, mi lesz, tény, hogy nem a miénk a leggazdagabb klub, lehet, hogy még távoznak játékosok is, de azon vagyunk, hogy lehetőleg mindenkit megtartsunk és erős csapatot építsünk a szezonra, a következő bajnokságra.

– Korábban azt mondta, nem akar sokat változtatni Rossi csapatán, a játékon. Most már felmérte az együttes erejét. Hogyan látja, csak egy védekezőbb játékkal lehet sikeres a Honvéd az NB I-ben, vagy akkor azért picit nyíltabb focira törekszik majd a csapatával, mint elődje?

– Szerintem a nézőcsalogató játék elengedhetetlen, hiszen a foci a szurkolókról szól, nekik játszunk. Ők pedig szép játékot akarnak látni, mi pedig próbáljuk ezt megteremteni nekik. Persze amellett, hogy azért nyerni is szeretnénk. Az a “number one”. Ha 1-0-ra nyerjük a meccseinket, nem annyira szép játékkal, nekem az is megfelel, de nem ez a cél. Nem akarok várni a labdára, meg akarom támadni az ellenfelet, a labdát, és persze gólokat akarok szerezni a csapattal.

– Mik egyáltalán a Honvéd konkrét céljai a következő idényre? Meg lehet ismételni a sikeres szereplést? Sokan máris kételkednek, igaz, sokan a bajnoki címben sem hittek.

– A cél az, hogy a lehető legmagasabb pozícióban zárjuk majd az idényt a bajnokságban és a kupában is. Utóbbi azért is fontos, mert ugye kevesebb találkozón át juthat el egy csapat Európába, azt pedig nagyon szeretnénk elérni. Tudom, hogy a BL-ben sem adnak sok esélyt nekünk, de láttunk már csodákat a labdarúgásban.

– Az izraeli Hapoel Beer-Sheva kiejtése csodát jelentene?

Ha megnézzük az ellenfelünk erejét, európai tapasztalatát, azt, hogy rendszeres résztvevők az elmúlt években a nemzetközi porodon, sőt, a csoportkörben is jártak már, azt, hogy hozzászoktak a szerda-szombat ritmushoz, az utazásokhoz, mi pedig nem, akkor az, hogy kiejtenénk ezt a csapatot, igenis felérne egy csodával.

– És mi várható a Honvédtól az átigazolási piacon? Eddig nem volt nagy mozgás a keretben. Vannak kiszemeltjei, akikről már esetleg a tulajdonossal is egyeztetett, olyan játékos, akinek kifejezetten szorgalmazta volna a leigazolását?

– Ha sikerül megtartani a keretünket – márpedig ez a cél –, akkor nem kell nagy mozgásra számítani a továbbiakban sem. Folyamatosan beszélünk a lehetséges érkezőkről a tulajdonossal és a technikai igazgatóval is, mondhatni naponta. Pásztázzuk a piacot, olyan játékosokért, akik szóba kerülhetnek esetleg olyankor, ha valaki mégis távozna. De jelenleg úgy állunk, hogy nagyjából minden posztra van két játékosunk, remélem, ez így is marad. Akkor nem is kell semmit csinálnunk már az átigazolási piacon.

– Davide Lanzafamét mennyire és kinek kellett győzködnie a maradásról?

– Egyáltalán nem kellett győzködni, nem is volt kérdés, hogy marad. Mindenki tudja a Honvédnál, milyen fontos játékosa ő a csapatnak, hogy milyen fontos az, hogy ő itt marad. Szerintem nagyon jól érzi magát Kispesten, így fel sem merült igazán, hogy távozzon, és ne maradjon a következő idényre is.

– Szinte az első intézkedése az volt a Honvédnál, hogy megcseréltette a hazai és vendég kispadot, mert eddig a partjelző az Önök padja előtt mozgott, és mindent hallott, amit kiabáltak, illetve takarta a „kilátást”…

– Ez így van, szerettem volna megcserélni a kispadokat, és az eddigi helyett a másik oldalra ülni. Szeretek a kispad előtt állni vagy mozogni a meccseken, abban pedig zavaró lett volna a partjelző személye. Így viszont nem találkozunk majd, legyen az a vendégedző problémája…

– Mennyire ismerte egyébként a magyar focit, mielőtt idejött? Tud bármit már a riválisokról, a bajnokság erejéről?

– Sokat nem tudtam az NB I-ről, de videókkal, egyéb eszközökkel igyekszem képbe hozni magam. De nem aggódom, a megfelelő időben elég felkészült leszek a stábommal együtt. Nem ismerem még az ellenfeleinket sem részletesen, azt látom, hogy néhány klub egy csomó játékost igazol, mint a PFLA. 4-5 meccs után úgyis kiderül nagyjából, hogy hol tartanak a többiek.

– Katarban, Malajziában és Ukrajnában is dolgozott. Ott milyen gyorsan sikerült beilleszkednie, alkalmazkodnia? Ebből a szempontból Magyarországon könnyebb vagy más a helyzet?

– Ha olyan típus vagy, aki képes alkalmazkodni egy-egy ország mentalitásához, szokásaihoz, az új csapathoz, akkor egyáltalán nem nehéz sehol beilleszkedni. Itt az első hetek arról szóltak, hogy nem kell felrúgni mindent, megváltoztatni, fenekestül felforgatni a Honvéd életét. De a többi klubnál is így voltam ezzel. Ami jó, az jó, azon nem kell változtatni. Nyilván viszi az edző a saját elképzeléseit, a saját filozófiáját, amit aztán próbál a lehető legjobb módon a csapatba is beépíteni. Pont ebben a fázisban járok a Honvédnál is.

– Meglepte bármi is az új csapatánál az elmúlt hetekben?

– Talán leginkább az, hogy mindenki borzasztó keményen és tempósan dolgozik. Legutóbb Katarban dolgoztam, ahol szintén elég meleg volt, de közel sem annyira profik az ottaniak, mint a magyar futballban dolgozók. Néha nekem kellett már lassítanom a tempót, annyira pörög mindenki. Ez egy rendkívül pozitív benyomás volt a számomra.

– A leghosszabb időszakát Ukrajnában, a Metalurg Donyecknél töltötte el, egyébként volt, ahonnan pár hónap után távozott: a szintén ukrán FC Stal Dniprodzerzhynsk-től. Miért alakult ez így?

– Nem csak pár hónap volt, hanem azért nyolc, de tény, hogy idő előtt távoztam. Januárban írtam alá, júliusban viszont nevet váltott a klub. Emiatt a szerződésemet is újra alá kellett volna írni, de mint kiderült, nem ugyanazokkal a feltételekkel, amit előzőleg már aláírtunk, tettek a szerződésembe néhány változtatást…amit persze nem írhattam alá, így inkább eljöttem. Pedig úgy gondoltam, elég jó a kapcsolatom az ottani klubvezetéssel, hiszen korábban a Metalurgnál is dolgoztunk együtt, emiatt is ért picit hidegzuhanyként, ami történt. Bár a foci világában már nem nagyon szabad meglepődni semmin. Úgyhogy nem is lepődtem meg már annyira, de nem voltam túl boldog.

– Csak egy-két kisebb klubnál dolgozott vezetőedzőként nem hivatalos „életrajza” szerint Hollandiában, megfordult viszont több országban is trénerként. Miért nem ülhetett le eddig komolyabb holland csapat kispadjára?

– 2006-ban döntöttem úgy, hogy “kivándorlok”. Szerettem volna új országokat, új futballkultúrákat megismerni. Abban az évben lett lehetőségem arra, hogy másodedzőként Katarba szerződjek. Egy jó tapasztalat volt, de el kell ismerni, a holland futballban többé-kevésbé már elfelejtettek amiatt, hogy ilyen hosszú ideje külföldön dolgozom. De én élvezem az életet és a munkát Hollandián kívül.

– A holland futball egyik aranykorszakában lehetett játékos. Az Utrechtben eltöltött 10 év alatt kik ellen futballozhatott?

– Játszhattam például egy magyar kiválóság, Kiprich József ellen, aki ugye akkor a Feyenoord játékosa volt. De persze említenem sem kell Marco van Bastent, Ruud Gullitot, vagy épp Romáriót. Az Utrechttel sok mindent átéltem, játszottam a BL-ben, az UEFA-kupában, de küzdöttem a kiesés ellen is. Utána játszottam még Belgiumban és Spanyolországban is, aztán a visszavonulás mellett döntöttem 32 évesen.

– Ki volt a legjobb játékos, akivel eddig edzőként dolgozhatott? És melyik volt a legerősebb csapata?

– Hú, most komoly fejtörést okozott. Talán ha ki kell valakit emelnem, akkor az Maxim Zaderaka, aki a Stalnál volt a játékosom Ukrajnában. Fantasztikus tehetsége volt, nem volt túl nagydarab, picit olyan volt akkor, 20 évesen, mint az ukrán bajnokság Messije. Nagyon kedveltem a játékát. A legerősebb eddigi csapatom? Egyértelműen a Metalurg Donyeck volt.

– Egy bajnoki cím után Ön elhagyná a Honvédot?

– Erre nem lehet egyértelmű választ adni. Igen és nem is lehet a felelet, nyilván a körülményeken is múlik. Most arra koncentrálnék inkább, ami előttünk áll.


honvéd tv

Budapest Honvéd Youtube csatorna
Honvéd TV | Vendégségben a Vass Lajos Általános Iskolában - kattintson a lejátszáshoz!
Kattints ide a Honvéd TV legfrissebb adásaiért!
Budapest Honvéd klubkártya kiváltás
Adója 1%-val támogassa a kispesti utánpótlást!

Fotók

tovább a fotógalériákhoz!