aktuális híreink

„Mindig azt tettem, amit tennem kellett”

A Business Class Magazin nagyinterjúja George F. Hemingway-jel

2018-06-25 11:26:00

 A Budapest Honvéd FC tulajdonosa nem kér a kommunista ünnepekből és a németekből, nem emlékszik, hogy bármit is megbánt volna életében, sajnálja, hogy megszűnt a Magyar Nemzet és a Népszabadság, úgy gondolja, hogy amíg nem volt Netflix és HBO GO, addig többet szeretkeztek az emberek, valamint, két antipatikus szereplő verekedéséből – nevezzük őket, akár Videotonnak és Ferencvárosnak, akár Godzillának és King-Kongnak – ki akar maradni. A markáns stílusáról ismert szakemberrel többek között politikáról, sportról, médiáról, turizmusról, iparról, filmgyártásról és kereskedelemről beszélgettünk, és szóba került Csurka István, Kádár János, Jancsó Miklós, Vona Gábor, Csányi Sándor, Georges Leekens és még Donald Trump is. Átfogó interjú született.  

 

Hogyan ünnepelte a május elsejét?

Az egy kommunista esemény, nem ünneplem.

A New York Egyetemen diplomázott film- és televízió rendező szakon, végül az üzleti életet választotta.

A diploma megszerzése után elmenetem Hollywoodba, dolgoztam egy évig segédrendezőként. Megtanultam megfőzni a lehető legjobb kávékat, de úgy éreztem, hogy ennél többre vagyok képes. Aztán a New York Egyetemtől kaptam egy szakmai ösztöndíjat, és jogi doktorátust szereztem.

Nem bánja, hogy nem lett filmrendező?

Nem emlékszem, hogy megbántam volna bármit is az életemben.

Milyen filmeket szeret?

Aranypolgár Orson Wellestől, Az őstehetség, Volt egyszer egy vadnyugat, Volt egyszer egy Amerika, Rio Bravo. Általában azokat a filmeket, amelyek a valódi élettel foglalkoznak. Nem vagyok nagy híve a vígjátékoknak, és soha nem nézem ezeket a „fantasztikus” dolgokat. Az utolsó ilyen, amit láttam, az a Star Wars első része volt.

Akkor a modern filmeket nem is követi?

Dehogynem, nagyon is követem őket. Most néztem meg a Legsötétebb órát, ami Winston Churchillről szól. Fantasztikus volt, nagyon tetszett. Vannak olyan filmek, amik csak első megnézésre tetszenek, ugyanakkor vannak olyanok, amiket tízszer vagy még többször is látok, és minden alkalommal azt érzem, hogy micsoda zseni volt, aki azt csinálta. Ilyen például a Nagymenők Martin Scorsese-től, akivel együtt jártam a New York Egyetemre.

Mi a véleménye a magyar filmgyártásról?

Több magyar filmet szerettem, kezdve Hyppolit, a lakájjal, de szerettem a Valahol Európábant is. Óriási videókazetta-gyűjteményem volt otthon, aztán amikor átköltöztem Los Angelesből Las Vegasba már nem vittem magammal. Volt benne 100-120 magyar film is. A tanú, a Körhinta, Ház a sziklák alatt, Mephisto... Sokáig tetszett a magyar film, még a kommunista tömeggyilkosok alatt is készültek jó alkotások. Amikor elindult a Jancsó-féle folyamat, onnantól kezdve mindenből sár és mocsár lett, ott abbahagytam a magyar filmnézést.

Az Andy Vajna-érát hogyan értékeli?

Már kezdenek jobb filmeket csinálni, de még várok egy zsenire. Ugyanakkor például a Kincsem nem a zseni-kategóriába tartozik, de a nézők számára élvezhető, szerethető, nézhető. Jancsó és az egész generációja saját maguknak készítették a filmeket, nem a közönségnek. Azt gondolták, hogy Van Gogh is magának festett, de ez nem igaz, ő is el akarta adni a festményeit. Ráadásul a film egy olyan műfaj, amit másoknak csinálunk, pont, mint a színház: ha senki sincs ott, akkor nem csináljuk. Jancsó totálisan tönkretette a magyar filmet és a budapesti értelmiségi közeg ezt hagyta, mert azt gondolták, hogy ezek a filmek mindenféle csodálatos gondolatokat fogalmaznak meg a Kádár-rendszer ellen.

Nem gondolkozott azon, hogy médiavállalkozó legyen?

Tudja, én sok mindenen gondolkoztam, de mindig azt tettem, amit tennem kellett.

Pedig vlogolni is szokott.

Soha sem unatkozom. Amikor van idő, akkor csináljuk ezt a videóblogot a Digi TV-n. Továbbá írok újságokba is elég komoly témákban, nemsokára megjelenik egy újabb cikkem. Akkor publikálok, amikor azt látom, hogy a kommunisták, a hungaristák vagy a nácik megjelennek, amikor felütik a rusnya fejüket, akkor írok arról, hogy ha valamit már egyszer kipróbáltak és nem működik, akkor azt nem szabad újra visszahozni. Vegyük a hungarizmust: 1944 októbere és ’45 eleje előtt megcsinálták, de nem működött. A kommunizmust, szocializmust évtizedekig próbálgatták, de az sem működött.

Ki ütötte most fel a fejét?

Először voltak a rendes, magyar antiszemita hungaristák. Ez a Csurka-féle társaság a 90-es években. Azok ősantiszemiták voltak.

Van olyan, hogy rendes antiszemita?

Hogyne. Vagyis mit értünk ez alatt: antiszemita és jó ember? Mert olyan nincs. Amikor én azt mondom, hogy rendes rasszista, akkor nem arra gondolok, hogy jó ember, hanem hogy belevalóan rasszista. Szóval voltak a Csurka-féle szalonantiszemiták, akik véleményem szerint általában azért lettek azok, akik, mert az apjuk is az volt. Lehet, hogy volt egy zsidó professzor az egyetemen, aki okosabb volt nála, előrébb jutott, mint ő és ezt megirigyelte. Őket én nem kedveltem, ahogy a Kádár-féle tömeggyilkosokat sem.

Visszatérve, 2010 körül jött egy új generáció, akik rasszisták, majd antiszemiták, de leginkább gyűlölködők lettek. Ez a Jobbik-féle társaság, akik teljesen máshogy csinálják a dolgokat. Nem kellenek zsidók az antiszemitizmushoz, ezt láttuk Lengyelországban is, ahol kiirtották az összes zsidót, és mégis óriási az antiszemitizmus. Ebben az esetben ők csak kellékek. A gondolat, a gyűlölködés az belülről jön. 

Tehát azt mondja, hogy az antiszemitizmus egy politikai termék?

Hogyne. Vona csak egy rendes opportunista, de akik most vannak itt – Toroczkai, Novák Előd és így tovább – , azok mély, meggyőződéses emberek. Ezekből jönnek elő azok, akik beleköpnek a holokauszt-áldozatok cipőibe a Duna-parton. Hála istennek Magyarországon nem túl veszélyesek, mert a magyar nép sosem megy el extrém irányba, amikor szavaz, mert esze van. Nem szavaznak kommunista, fasiszta brigádokra nagy tömegben. Amerikában is van 10-15 százalék, akik akárkit megszavaznak, de nem a nép, mert a nép gondolkodik.

Mi a helyzet Donald Trumppal?

Trump az amerikai emberek haragját képviseli a politikai korrektség ellen, minden pozitívumával és negatívumával együtt. Most ott tartunk, hogy ne cselekedjünk semmi olyat, ami esetleg, véletlenül valakit, valahol, valamikor megbánthat. Ez nem működik a világon. Eredetileg nem ördögtől való gondolat volt, hiszen Amerika déli részén négereknek nevezték a feketéket, és akkor azt mondta a fekete ember, hogy „ne nevezz engem négernek, mert megütlek”. Ez a politikai korrektség egy egészséges iránya: ne csinálj olyan dolgokat, amelyek nem helyesek, nevezzük úgy az embert, ahogyan azt ő szeretné. De az, hogy eljutottunk odáig, hogy a transzvesztitát beengedjük az ilyen vagy olyan vécébe, az már baromság.

Ha már szóba került az Egyesült Államok, a 90-es években körülbelül 120 étterme volt a Hemingway Groupnak, sőt megszerezte a KFC és a Pizza Hut licencjogait. Milyennek ítéli meg napjaink gasztro-forradalmát? 

Azt kell először elfogadni, hogy Magyarország olyan, mint Disneyland. Csodálatos élmény idejönni Budapestre: nagyon szép város, amelynek lehetőségét nem aknázta ki az ország hosszú évtizedeken keresztül. Kétségkívül egyre jobbak az éttermek, sokkal nagyobb a választék. Ezzel nyilván bejönnek a gyorséttermek is a képbe, de azoknak is megvan egy bizonyos szegmensen belül a helyük. Azt sajnálom, hogy a legtöbb magyar ember nem tudja élvezni ezeket a dolgokat, ezért a külföldiek jönnek, és ők élvezik. A globalizáció része ez is és az is, Budapesten lehet egy jó kínai, indiai vacsorát, jó hamburgert és pizzát is enni. Továbbá Magyarországon a szolgáltatásba fektetett egymillió dollár sokkal több munkahelyet teremt, mint az iparba befektetett egymillió dollár.

Mivel állunk jobban: a turizmussal vagy az iparral? 

Ha ezt tíz évvel ezelőtt kérdezi, akkor azt feleltem volna, hogy egyikből sem. A magyar ipar összeomlott, és elkezdett átalakulni. Ma a legnagyobb része külföldi kézben van, a kormány nagyon aktív munkát fektetett abba, hogy behozza az országba. Az autógyártásunk itthon modernebb, mint az amerikai vagy a német, mert újabb telepítésűek az üzemeink.

A nagy ipari bázis nem kedvezőtlen a hazai kis- és középvállalkozóknak?

Gondolja, hogy a hazai kis- és középvállalkozások gyártanának kocsikat? Egész biztos, hogy nem. A magyar kis- és középvállalkozókat az sújtja, hogy a kereskedelem a kormány minden intézkedése ellenére külföldi kezekben van. Ezen dolgozni kell még. Egy Aldi be tud zárni, de egy Mercedes gyárat elvinni Kecskemétről nagyon nehéz. Az ipar jó irányba megy, de ennél még több kell. Képezni kell a magyar munkaerőt, egyetemeken és szakiskolákban, mert a kettő nem ugyanaz, nem mindenkinek való ez, és nem mindenkinek való az. Figyelni kell arra, hogy ne képezzünk több pszichológust és művészettörténészt, mint amit az ország elbír.

Most többet képzünk?

Nem vagyok elég kompetens, hogy erről véleményt mondjak.

Térjünk át a labdarúgásra. Hogyan készül a nyári világbajnokságra?

Én inkább az átigazolási szezonra készülök.

Azért követni fogja a sporteseményt?

Megnézem a jobb mérkőzéseket.

Kinek szurkol?

Az Egyesült Államok nem jutott ki és Magyarország sem, úgyhogy senkinek.

Sportszakmailag kik érdekesek?

Spanyolok, brazilok.

Németek?

Ők nem.

Nem kedveli a játékukat?

Amikor fiatal voltam, jó pár hónapot töltöttem Németországban. Ott mindig külföldi marad az ember. Ezután elhatároztam, hogy én semmit sem fogok kedvelni, ami német.

Hogyan értékeli a magyar válogatott új szövetségi kapitányának teljesítményét?

Minden bizonnyal egy rendes ember, de a nálunk lévő pénztáros kisasszony is egy rendes ember. Mint szövetségi kapitány nem tudom még értékelni, mert semmit sem csinált. Volt eddig két veresége. Ezt én is meg tudtam volna csinálni kevesebb pénzért. A kérdés az, hogy mit lép ezután.

Találkozott vele?

Hogyne, többször is. Itt járt nálunk, játékosokat nézett, jó kapcsolatot akar tartani a klubokkal, ez mind rendes és helyes. Ami a teljesítményét illeti: maga most idejött meginterjúvolni engem. Ha valami nagyon vacakot ír, akkor a szerkesztő azt fogja mondani, hogy „öregem, nem ezért fizetlek”. De addig ezt nem tudjuk, amíg meg nem jelenik a cikk. Vele is így vagyunk, eddig még nem láttuk a terméket.

Nem lepődött meg, hogy ő lett az új szövetségi kapitány?

De.

Mit gondolt, amikor kinevezték?

Azt gondoltam, hogy vannak kiemelkedő emberek, mint például én (nevet), akik ilyen korban is tudnak még alkotni. Hogy ő ebbe a kategóriába tartozik-e, azt nem tudom, de reménykedem.

Csányi Sándor MLSZ-elnököt nemrég FIFA-alelnökké választották. Ez milyen jelentőséggel bír Magyarországra nézve?

Mindig jó, ha a sportdiplomácia erős. Csányi Sándor az UEFA-ban és a FIFA-ban is magas pozícióban van. Ez nem lehet rossz Magyarországnak.

Mi a véleménye arról, hogy számos klub élén magas beosztású politikusok ülnek?

A kisebb országokban az államnak komoly szerepet kell vállalnia a sportban, ha azt akarja, hogy sikeres legyen. Minden valószínűség szerint hasznos, ha olyan emberek vannak a legfelső vezetés szintjén, akik bejárással bírnak a döntéshozókhoz. Azt gondolom, hogy ha Kocsis Máté a kézilabda szövetség elnöke, az hasznos. De ha mondjuk szocialista kormány lenne, akkor minden bizonnyal hasznosabb lenne, ha Hiller István lenne a kézilabda szövetség elnöke.

Nincs ebben összeférhetetlenség? 

Én nem látom, az elnök nem egy szakmai ember, ő képviseli a szövetséget és az ő feladata az, hogy pénzt hozzon. Ahol állami pénzre van szükség, ott nem rossz, ha egy olyan vezető van, aki befolyással bír.

Egy egyesületet vagy egy szövetséget függetlenül attól, hogy milyen kormányról beszélünk, fel lehet használni politikai célokra?

Ez egy nehéz kérdés. A válasz az, hogy természetesen igen, de ilyet Magyarországon én az utolsó 30 évben nem láttam. A kommunisták tették, Hitler tette, Mussolini tette. Én úgy fogalmaznám meg, hogyha tisztességesen csinálják, akkor a kormány besegít a sportba, mert ez egy nemzeti ügy, a labdarúgás különösen. Egy ilyen kis országnak a nemzetközi hírnevéhez nagyon hasznos, ha vannak nagy, az országon felülemelkedő sportsikerek. Az is nagyon hasznos, hogy bizonyos dolgok összetartják a népet, a labdarúgás ilyen, a curling nem. Kell az infrastruktúra, hogy ne úgy nézzen ki, mint egy harmadik világbeli összeomlott ország.

A közelmúltban a Fradi Security volt szurkolói koordinátora kitálalt a labdarúgáson belüli visszaélésekről. Mennyire gyakoriak ezek az esetek?

Én nagyon szkeptikus vagyok az ilyen dolgokkal kapcsolatban. Ez olyan, mint amikor egy úszónő megírta, hogy lefeküdt 300 emberrel. Vagy lefeküdt velük, vagy nem, de így el lehet adni a könyvet. Ez az ember, akiről ön beszél, egy könyvet ír éppen.

Ha jól tudom, már megírta, csak még nem jelent meg. 

Azt hiszem, a magyar labdarúgásban ezek egyáltalán nem tipikusak, nincsenek ilyen jelenségek. Ha elolvassa az én cikkeimet, akkor jól látható, hogy én nem értek mindenkivel, mindenben egyet, az MLSZ-szel sem. De azt kell mondanom, hogy a szövetséget egy rendkívül tiszta, rendkívül korrupciómentes, jól szervezett szövetségnek tartom, ahol tisztességes emberek dolgoznak.

Szintén a közelmúltban történt, hogy egy mérkőzés után verekedés tört ki, több embert megkéseltek és megsebesítettek. Ezeket az eseteket hogyan lehetne elkerülni?

Elsődlegesen a magyar labdarúgás élvonalában ilyen esetek nincsenek, ön hozott fel egy példát. Én 2006-ban jöttem a Honvédhoz, azóta nem volt ilyen. A magyar futballpályák az európai átlaghoz képest sokkal csendesebbek. Magyarországon a nézőtéri erőszak problémája nem létezik. Két részeg ember esetleg összeverekedik, az lehet.

Említette a labdarúgás infrastruktúráját. Az egyik leghangosabb közéleti téma a stadionépítés: van, aki azt mondja, hogy nem sok a beruházás, és van, aki szerint az a nagyobb baj, hogy nincs szurkolói kultúra, az emberek nem látogatnak ki a mérkőzésekre, mert színvonaltalan a játék. Ön szerint melyik van közelebb a valósághoz?

Magyarországon az 1980-as évek és 2010 között meghalt a szurkolói futballkultúra, ebből nagyon sok probléma származott. Halotti tort ültünk a stadionok felett, patkányok mászkáltak a vécében. Nem nálam, mert én saját pénzből megcsináltattam a mosdókat. Ennek a kormánynak kutya kötelessége volt ezt megcsinálni. Ha nem csinálta volna meg, Magyarország károsult volna. Az infrastruktúrát érintő támadások olcsó politikai eszközök, amiket tehetségtelen újságírók és még tehetségtelenebb politikusok hoznak fel, amikor nem tudnak igazi érveket mondani, hogy mi a kormány hibája. Ekkor jönnek ezzel, hogy miért kell a stadion, nincs is elég néző. Magyarország 14 környékbeli ország közül 4-5. helyen áll ebben a tekintetben. Én az infrastruktúra fejlesztésének, tehát a stadion-, korcsolyapálya-, úszómedence-, sőt még a fedett curlingpálya építéseknek is a híve vagyok.

Mi a megoldás a kultúra fejlesztésére?

Szerintem meg lehet duplázni a nézőszámot, de nagyon nehéz munka. Nem lehet összehasonlítani a régi időkkel. Akkor még nem volt internet, nem voltak azok a fránya okostelefonok. Az emberek akkor még szeretkeztek, ettek, ittak, beszélgettek. Most nem születik elég gyerek, mert nincs elég szex. Nem mennek kirándulni, hanem otthon ülnek, és nézik a sorozatokat. A nyomtatott sajtó is pusztul, mert ha olvasnak valamit, akkor azt olvassák, hogy Kovács Tímea és Bumburnyák János mit mondanak valamiről. Kit érdekel? Fontos dolgokkal nem foglalkoznak az emberek, hanem csak butaságokkal, és ez mindenen meglátszik.

Ha már említette a sajtót, láttam, hogy megvette az utolsó Magyar Nemzetet. Hogyan érintette, amikor kiderült, hogy megszűnik?

Én sokat írtam a Magyar Nemzetbe, sajnálom még akkor is, ha ez egy világtendencia része.

Világtendencia része, hogy ellenzéki lapok megszűnnek?

Az egy világtendencia része, hogy pár éven belül megszűnnek lapok Magyarországon, felejtse el az ellenzéki szót egy pillanatra. Amerikában 30 év alatt szűntek meg a lapok olyannyira, hogy Los Angelesnek már csak egy lapja van, és San Franciscónak is. New Yorknak azt hiszem két vagy három lapja van. Az a folyamat, ami végigment az Egyesült Államokban 30 év alatt, az Magyarországon rövidebb idő alatt történt meg. Ön azért tette fel ezt a kérdést, mert a lapok, amelyek megszűntek, úgynevezett ellenzéki lapok voltak. Az előző rendszerben meg kormánylapok voltak. A Népszabadság egy szoci lap volt, a Magyar Nemzet Simicska lapja volt.

A Magyar Nemzet korábban a Fideszhez volt köthető.

Én mindig olvastam a Magyar Nemzetet, már akkor is, mielőtt Magyarországra kezdtem járni a 90-es évek elején. Ez a lap rengeteg transzformáción ment keresztül, egészen az utolsó évekig egy polgári lap volt. Én nem hiszem, hogy van olyan kormány, amelyik szereti az ellenzék sajtóját, de én nem keresnék nagy összeesküvés-elméleteket az ellenzéki lapok megszűnése mögött. Egyik politikai párt és kormány se szereti a kritikát, ezért azokat a médiumokat támogatják, amelyek az ő harsonáját fújják.

Ön nem lát abban kivetnivalót, hogy a Népszabadságot működtető kiadó egy kormányközeli vállalkozó kezébe került, aki megszüntette a lapot, illetve, hogy miután a Magyar Nemzet már nem a Fidesz pártján volt, ők is kénytelenek voltak bezárni?

Értem miért kérdezi, én is sajnálom a Népszabadság megszűnését, egész jó kis lap volt. Magyarországon az utolsó 30 évben a lapok eladott példányszáma drasztikusan csökkent. Valamilyen szinten mindig a fennálló hatalom tartotta el a médiát. Magyarországon sajtószabadság van, ezt le kell szögezni, aki ezt nem írja alá, azzal nem tudok mit kezdeni. Mióta én Magyarországra járok, teljesen független sajtó sohasem volt.

Létezik egyáltalán olyan?

Persze. Én bármennyire nem szeretem a New York Timest – amit arrogáns liberális New York-i értelmiségiek írnak, akik azt gondolják magukról, hogy ők mondják meg, hogyan kéne gondolkodni a világról –, az egy független lap. A szerkesztői cikkek vad, kriptoliberális maszlagok, de az újság maga független. A Los Angeles Times is egy teljesen elvadult liberális szerkesztőségű lap, de leadja a híreket. Magyarországon nincsenek hírek.

Miért van ez így?

Amerikában sok olyan jó barátom van, akikről nem tudom, hogy milyen vallásúak és milyen politikai nézetűek, mert nem érdekes, ha jó emberek. Magyarországon ez nem így van. 1992-ben a Hemingway Alapítványon keresztül létrehoztam két díjat, a dr. Szabó György orvosi- és a Pető Sándor újságírói díjat, valamint a Pető Tibor emlékérmet, amit fiatal újságíróknak ítéltük oda. Az orvosi része még megvan, de a másik részét lezártam. Egyszer a neves tagokból álló kuratórium felterjesztett egy fiatal újságírót a díjra, én megnéztem és rábólintottam, mert kiváló publicisztikái voltak. Megkapta a Pető Tibor emlékérmet, és pár hónapra rá leközölt egy olyan fasiszta, antiszemita írást, hogy majdnem lefordultam a székről. Ha ezt sem tudjuk kontrollálni, akkor nem szabad díjakat osztogatnunk. Nincs hagyománya a pártatlan magyar újságírásnak. Szeretném én is, hogy legyen mindenféle lap, de egy olyan város, mint Budapest, 2-3 lapnál többet nem tart el. Sajnos a megmaradt lapok minősége nem a legjobb. Mi maradt? Magyar Hírlap, Magyar Idők és Népszava. Melyiket akarja olvasni?

Én annak örülnék a legjobban, ha minél többen olvasnák a Business Class Magazint.

Ezért mondom, nincs olyan napilap, amire azt mondhatnánk, hogy milyen jó.

Térjünk vissza a futballra, a Honvédről még nem is beszéltünk. Tavaly bajnokok voltak, idén negyedikek, mi a cél?

Az, hogy behúzzuk a bronzérmet, az nemzetközi indulásra ad jogot, és pénzügyileg is jó. A Ferencváros és a Videoton összevásárolt rengeteg játékost, tavaly megvertük őket annak ellenére, hogy többszörös büdzsével rendelkeznek. Azt mondják, hogy a nehezét megoldjuk minden nap, a lehetetlent csak évente. Most nem az az év van.

Hétvégén játszik az imént említett két csapat, a bajnoki cím sorsa dőlhet el. Kire voksol?

Amikor King-Kong és Godzilla, tehát két antipatikus karakter egymást veri, akkor én szeretnék távol maradni.


honvéd tv

Budapest Honvéd Youtube csatorna
Búcsú a Bozsik stadiontól - kattintson a lejátszáshoz!
Kattints ide a Honvéd TV legfrissebb adásaiért!
Budapest Honvéd klubkártya kiváltás
Adója 1%-val támogassa a kispesti utánpótlást!

Fotók

tovább a fotógalériákhoz!