„Ha nyerünk Budafokon és úgy alakulnak az eredmények, akkor már vége is lehet a rémálomnak. Nagyon várom azt, hogy bennmaradjunk és utána egy életre szeretném elfelejteni ezt a szezont” – mondta Batik Bence a Mezőkövesd elleni, pontot érő gólt követően, s mivel (csütörtökön) úgy alakultak az eredmények (a DVTK nem nyert az Újpest ellen), abban a tudatban léptünk pályára, hogy a budafoki siker bennmaradást ér.
A küldetés teljesítéséhez pedig olyan segítséget kaptunk, amelyet ebben az évben még egyszer sem, sőt, amelyben utoljára 2020 novemberének elején volt részünk – nézők előtt futballozhattunk! Márpedig a Kispest-tábor nélkül nem Honvéd a Honvéd, bizony, egészen más volt a találkozó hangulata, amikor kijöttek a srácok a pályára, s megdörrentek a szurkolóink. Felemelő érzés volt!
S ahogy a Kispest-tábor tagjai, mi is azt vártuk, hogy a csapat valahogy behúzza a bennmaradást érő győzelmet, ehhez viszont gólt kellett szerezni, ami végül az 53. percben történt meg, amikor Mohamed Mezghrani parádés bombája kötött ki a hálóban, s utóbb kiderült, ez a találat győzelmet és bennmaradást ért a Honvédnak.
Egy gyengén sikerült szezon végén az utolsó, minimális célt teljesítette a csapat. Ezen a napon erre volt szükség, nem számított hogyan, nem számított milyen körülmények között, de meg kellett szerezni a három pontot.
A rémálom véget ért.
