A klub történeti áttekintése
A KEZDETEK
Már 1904. elején felbukkant egy-egy kezdeményezés Kispesten a labdarúgás meghonosítására. A Kispesti Sport Club néven megalakult sportegyesület diákokból álló csapatát benevezték az Ifjúsági Labdarúgó Szövetségnél, ennél többet azonban nem tudni a klub sorsáról. Egy lelkes tanár, dr. Varga Bálint kezdeményezésére az Éder vendéglőben alakították meg a Kispesti Athletikai Clubot 1908. augusztus 10-én.
Az atlétika, torna és a vívás mellett kisebb vita után a labdarúgást is felvették a sportágak közé. Az elnök dr. Varga Bálint, a klub intézője Bede István a vívók, és Mayer Béla a labdarúgók részéről lett. Az alapszabályt azonban a tagok nem fogadták el, Varga Bálint megsértődött és lemondott. Az egyesület ügyeit egy évig Bede István intézte, aki elsősorban a teremsportokat favorizálta. A vita egyre élesedett a két párt között, ráadásul az anyagi nehézségek is gyötörték a klubot. Ennek enyhítésére 1909 február elsején KAC bált rendeztek, melynek bevételének (100 korona) elosztása újabb vitát kavart.
1909 tavaszán beindult a labdarúgóélet a Katona réten (a Fő u. és a Batthyány u. közötti grund). Az első nem hivatalos mérkőzések Erzsébetfalva, Lőrinc, Rákosliget és Rákoscsaba csapatai ellen voltak. A két párt közötti ellentéteket a két mecénás, Schmoch Károly és Szűcs László próbálta elsimítani, nem sok sikerrel. 1909 júliusában a felbomlás veszélye fenyegette a KAC-ot. A sok belső vita miatt elhagyta az egyesületet Szűcs László alelnök és Krausz Jenő, a labdarúgó-szakosztály vezetője is.
1909. augusztus 3-án , majdnem egy évvel az első kezdeményezés után a tisztújító választmányi gyűlésen végleg megalakult a Kispesti Atlétikai Club nyolc szakosztállyal (atlétika, birkózás, kerékpár, ökölvívás, tenisz, torna, vívás és labdarúgás). A közgyűlésen a régi emberek kerültek a vezetőségbe, az elnöki hely pedig betöltetlen maradt. A KAC első vezetősége így állt fel:
Alelnökök: Schmoch Károly és Krausz Jenő
Titkár: Tihanyi Jenő
Pénztáros: Hartman Simon
Ellenőrök: Mayer Béla és Reiner Sándor
Jegyző: Kurserka Ferenc
Szertáros: Schiller Ignác
Választmányi tagok: Ács Ödön, Kollarik Győző, Müller József, Pintér Sándor, Ries Béla, Steinhauser Károly, Steinhauser Vilmos, Tárnok Ferenc, Taigiszer Jenő, Tordy Nándor
1909. december 10 -én az MLSZ felvette tagjai közé a KAC -ot. Az első barátságos mérkőzést a MAC tartalék ellen játszotta a Kispest, melyet 5:0-ra elvesztett. Az MLSZ a csapatot a Pestvidéki Bajnokságba sorolta be, amely 1909. szeptember közepén indult és két fordulós volt. Ez volt a Kispest első hivatalos bajnoksága. Az első mérkőzés győzelemmel végződött: 1909. szeptember 19-én Monoron 3–1-re nyert a csapat. A következő mérkőzést, Pesterzsébeten, a későbbi bajnok Erzsébetfalvai TC nyerte 4–1-re.
1910 őszén az MLSZ létre hozta a IV. osztályú bajnokságot. Miután Kispestet a budapesti kerülethez csatolták, benevezett a bajnokságba. A nevezés késve érkezett, mivel a Kispest addig a vidékhez tartozott. A KAC nem tehetett a késésről és a többi egyesület sem ellenezte az indulását, így a labdarúgó-szövetség elfogadta a jelentkezést. Az 1910–11 évi bajnokságban meglepetésre a második helyen végzett, a Budapesti Testgyakorlók Köre mögött.
Az 1911-es év komoly változásokat hozott az egyesület életében. Kispest egyik leggazdagabb polgára, Csimár Károly építész lett a KAC elnöke és rögtön 1000 koronát adományozott a klubnak. Ez akkoriban rendkívüli segítség volt a szegény KAC számára. Az 1911–12. évi III. osztályú bajnokságban a 8. helyen végzett a Kispest. Ebben az évben játszotta első nemzetközi mérkőzését Brünnben, melyet 2–1-re megnyert az FC Brünn ellen.
1913-ban ünnepelte a csapat az első bajnoki címét a III. osztályban. Ugyanebben az évben került átadásra az egyesület saját pályája a Sárkány utcában, melyet az ellenfelek stílszerűen később „sárkánybarlangnak” neveztek el.
Az 1913–14-es bajnoki évben a labdarúgás népszerűségének nagymérvű növekedése, a sportág rohamos térhódítása a budapesti egyesületek létszámát 55-ről 71-re gyarapította. Ezért az MLSZ kénytelen volt átszervezni a bajnokságot. Az MLSZ – a sok bevonulás, és nem utolsósorban az egyesületek között is kitört kisebbfajta háborúskodások miatt is – kénytelen volt a bajnokságokat ideiglenesen szüneteltetni és a különböző díjmérkőzések megrendezését és lebonyolítását az egyesületekre bízta. Az MTK vezette tábor (az igazságpártiak) a Hungária-serlegért játszott, az FTC köré tömörült békepártiak pedig az Auguszta-serlegért. 1915 tavaszán – a két tábor megbékélése után - az egyfordulós Amatőr Liga bajnokságot írták ki, 14 résztvevővel. A Kispestnek a II. osztály következett volna, de érthetetlen módon a „Pestkörnyéki Serleg” bajnokságba osztotta be a szövetség, ahol a 2. helyet szerezte meg. Mivel abban az időben az MLSZ elég fejetlenül működött és állandóan átszervezte a bajnokságot, nem keltett meglepetést, hogy a következő évben úgy került a KAC az első osztályba, hogy egyetlen egyszer sem játszott a második vonalban.
1914. őszén kitört világháború és emiatt nem volt bajnokság. Helyette a legjobb csapatoknak az MLSZ kiírta az „Auguszta Serleget”. Az ekkor lejátszott mérkőzéseken a KAC a 4. helyet szerezte meg. A mozgósításkor a KAC teljes első csapatát elvesztette. Katonai szolgálatra vonult be Novák, Kollarik, Simon, Szabó, Kincs, Kiliti, Boldog, Jurcsó II., Schiller II., Kónya és Papek. Csak Krausz Jenő intéző óriási munkájának köszönhető, hogy a csapat nem züllött szét .
1915. őszén 4. lett a kispesti csapat.
Végre 1916. szeptember 13-án lejátszotta első NB I-es bajnoki mérkőzését a KAC Kispesten, a Sárkány utcában. Ennek eredménye: Kispesti AC - III. Kerületi TVE 0:3
AZ ELSŐ NAGY CSAPAT, MAJD AZ ELSŐ NAGY SIKER
1919–20. Szenzációs kezdés! A 7. fordulóig száz százalékos teljesítményt nyújt a KAC, a bajnok MTK azonban megállítja a menetelést és 5–2 re legyőzte csapatunkat. A következő fordulóban újra bravúrosan szerepel a Kispest és pontot rabol az Üllői útról. A bajnokság végén nagy meglepetésre 2. helyen végzett a gárda. Az ezüstérmes csapat: Varga, Saguly (Krebsz), Túri, Budai, Blasnik (Tóth), Stallmach, Boldog (Norik), Kiszely (Csontos), Jeszmás, Eisenhoffer, Jeny Rudolf.
1921. végén kirobbant a kispesti „profi per”. A nagy szegénység miatt a játékosok ruhákat, cipőket és egyéb dolgokat fogadtak el, és ez bűn volt akkor. Feljelentés következtében – habár minden csapat ugyanezt cselekedte – megindul az a bizonyos „profi per”, amely tönkretette ezt a sokra hivatott csapatot. Legjobb játékosainkat eltiltották, majd a nagy egyesületek elvitték őket. Így kerül el többek között Kispestről Csontos, Jeszmás, Jeny és Eisenhoffer.
Azonban – ékes példa a maiaknak! – az egyesület megmutatta, hogy nem lehet eltiporni, a „kispesti akarat” legyőzhetetlen!
1926. decembere arany betűkkel íratik be az egyesület történelemkönyvébe. Megismételt mérkőzésen – 1–1 volt az első derbi – a kispesti fiúk 160 perces ádáz küzdelemben legyőzték a BEAC-ot 3–2-re, és elnyerték a Magyar Kupát. A kupagyőztes csapat: Balla, Cesznák, Grohmusz, Mádi, Gregor, Marton, Borsos, Juhász, Jurácska, Hecktl, Mátéffy.
Az 1926-os bajnoki szezon végével lezárult egy korszak a magyar labdarúgás történetében. Véget ért az amatőr, vagy inkább ál-amatőr korszak. A harmincas évek eleji gazdasági válság tovább súlyosbította a magyar labdarúgás helyzetét is, amely egyrészt újabb adókban, másrészt az ál-amatőrizmus veszélyes formájában mutatkozott meg. Siettette ezt a folyamatot az a tény is, hogy a szomszédos osztrákok – Európában elsőként! – már 1925 őszén bevezették a professzionizmust. Az MLSZ – tanulmányozva az osztrák labdarúgás helyzetét – kimondta: átszervezik a magyar labdarúgást és ők is bevezetik a professzionizmust. 1926 nyarán megtörtént a szétválasztás, s ezzel labdarúgásunk szervezetének átalakítása is. A megalakult profi egyesületek két ligába tömörültek, a többi amatőrcsapat Budapesten és vidéken a kerületi bajnokságért játszott különböző csoportokban.
1938-ban először indul a Kispest a Közép-európai Kupában. Ellenfele az Internazionale (akkori nevén Ambrosiana).
Milánóban: AS Ambrosiana Inter–Kispest FC 4–2 (0–2) Budapesten: Kispest FC–AS Ambrosiana Inter 1–1 (0–1)
Bár csapatunk kiesett, mégis dicséret illette a helytállásért.
1940–41. A Magyar Kupa elődöntőjéig jutottunk.
1944-ben a Nagyvárad és a Gamma legyőzése után, a Szent László kupa döntőjében még a Fradi sem tudta megállítani a Kispestet! A győzelem értékét növeli, hogy az Üllői úton győztük le a zöldeket! A kupagyőztes csapat: Mindszenti, Olajkár I., Perjési, Bozsik, Gazdag, Zalai, Egresi, Béres, Nemes, Mészáros, Puskás. Edző: id. Puskás Ferenc.
A VILÁG LEGJOBB CSAPATA
1946–47-ben kialakul a jövő nagy Honvéd-csapatának gerince: a Kiss Mihály – Szalay István (Sipos I), Herédi (Rákóczi) – Bozsik, Patyi, Bányai (Simonyi) – Béres (Cserjés), Budai I, Mészáros, Puskás, Babolcsay összeállítású csapat a 2. helyen végzett.
1949–50. Az aranycsapat kialakulásának évada, a csapat nagy fölénnyel nyerte fennállásának első bajnoki címét. A bajnokáság közben, 1949. December 18-án a Honvédelmi Minisztérium annektálja a Kispesti AC-t, így megalakul a a Budapesti Honvéd SE. Első bajnoki címünket már piros-fehérben ünnepeljük. Szinte ugyanazzal a tizeneggyel nyerte a bajnokságot a csapat, hiszen mindössze 15 játékos jutott szóhoz a bajnokság során. A gólkirály Puskás Öcsi lett. „Életem egyik legboldogabb napja a mai. Edző számára nincs értékesebb ajándék, mint az, ha a csapata bajnokságot nyer.” – nyilatkozta az idősebb Puskás.
1950 ősze. Ekkor már Bp. Honvéd néven tarol a csapat: bajnoki cím, Puskás ismét gólkirály 25 góllal, valamint az év játékosa ki más lenne, mint Öcsi. A csapatban már ott volt Budai II és Kocsis Sándor. Csak az Esti Kupa döntőjét nem sikerült megnyerni, a Textiles 3–2-re győzött ellenünk.
1951. „Csak” ezüst a bajnokságban, de a gólkirályi cím ismét Kispestre kerül, ezúttal Kocsisnak köszönhetően.
1952-ben , 18 év után nyer bajnokságot veretlenül csapat, ezt a bravúrt a Bp. Honvéd érte el, amely mindössze öt döntetlennel zárta a pontvadászatot! Lendületes csapatjátékával és küzdeni tudásával múlta felül a Bástyát. A második félidőben mindig tudott újítani a csapat, hiszen többször is vesztes állásból tudott fordítani. Kalmár Jenő 18 játékost szerepeltetett. A gólkirály ismét Kocsis Sándor lett. Az olimpiai bajnok válogatott gerincét a Honvéd játékosok adták, az év játékosa pedig a legendás Bozsik Cucu lett.
1953. Ismét „csak” ezüst, viszont Puskás megint gólkirály és megérkezik Czibor Zoltán. Egy újabb diadal is születik ebben az évben, a Húsvéti Torna győztese is a Honvéd lett, legyőzve az Austriát és a Rapidot is. Ebben az évben augusztus 20-án avatják fel a Népstadiont, ahol a Szpartak Moszkvát győztük le 3–2-re.
A magyar bajnokság kicsit háttérbe szorult a sok portya és válogatott mérkőzések (vb) miatt. Így fordulhatott elő, hogy az 1954-es bajnokság 1955-ben ért véget. A kispesti pályát építették ebben az évben, ezért a Honvéd hol a népligeti Vasas pályán, hol az Üllői úton, hol pedig a Népstadionban játszotta hazai mérkőzéseit. A legendás 9–7-es rangadó áthúzódott a következő évre. A kispesti csapat először rúgott 100 gólt egy bajnokságon belül, és természetesen megnyerte azt. Kocsis Sándor is tarolt, a gólkirályi cím mellé begyűjtötte az Év játékosa díjat is.
1955-ben a bajnoki cím mellé két gólkirályunk is lett (Czibor és Machos egyaránt 20–20 gólt szerzett). A Magyar Kupát viszont a döntőben elvesztettük a Vasas ellenében 3–2-re.
1956-57. A Húsvéti Tornát ismét megnyertük, a bajnokság azonban a forradalmi események miatt félbeszakadt. Bár csapatunk az élen áll és valószínűleg meg is nyerte volna, nem hirdettek bajnokot. A klub a forradalom napjaiban visszavette eredeti nevét (Kispesti AC), de ellentétben a többi csapattal, a bukás után nem tarthatta meg.
A BEK nem hozott sikert, a Bilbao kiverte a Honvédot, érdekesség, hogy a budapesti események miatt mindkétszer idegenben játszottunk (Bilbao 2–3, Brüsszel 3–3). Ezután a csapat portyázni ment, amiről azért fontos megemlékeznünk, mert a világban sok helyen ezáltal ismerték meg Klubunkat.
A forradalmat leverő hatalom büntetéseket szabott ki a portyán résztvevő Honvéd játékosokra. Tichy, Machos, Solti és Palicskó nem ment Dél-Amerikába, így ők mentesültek a büntetés alól. Töröcsik I. és Dudás előbb hazatért, őket április 7-ig tiltották el, a később hazatért Bozsikot, Bányait, Rákóczit, Faragót, Budai II-t és Kotászt június 7-ig. Május 1-én azonban elengedték mindenkinek a büntetését. Az eltiltások és a távol maradott játékosok hiánya demoralizálta a csapatot és a 11. helyen végzett a bajnokság végén. A nagy csapás azonban az volt, hogy Puskás, Kocsis és Czibor nem mert visszatérni az országba, ők később Real Madridban és a Barcelonában futottak be nagy karriert.
Az 1957-58-as bajnokságban a Népstadionban ismét nagy nézősereg előtt játszott az együttes (Vasas ellen tavasszal 45, ősszel 80, az MTK ellen 65 ezren voltak jelen). A Honvéd összeszedte magát és mindössze egy ponttal maradt el a bajnok MTK mögött. 1959-ben az új gólkirály neve Tichy Lajos, aki a gólkirályi címet még négyszer begyűjti (’61, ’62, ’63 ősz, ’64). A Közép-európai Kupa döntőjét a Honvéd nyerte meg.
1962-ben búcsúzott az aktív játéktól minden idők egyik legjobb magyar játékosa, Bozsik József. „Nem búcsúzom el végleg, engem minden Kispesthez köt. A labdarúgás és a Kispest nélkül én egyszerűen nem tudnék élni!” – mondta Bozsik a búcsú után könnyes szemmel.
1963 őszén hajszál híján bajnok lett a csapat, de gólaránnyal a második helyre szorult. A következő évben 1926 után ismét megnyeri a Magyar Kupát a BHSE. A kupagyőztes csapat: Takács, Dudás, Sipos, Marosi, Nógrádi, Vági, Nagy A., Komora, Tichy, Tóth K., Katona. Edző: Kispéter Mihály. Nem volt ez rossz év hiszen a bajnokságban második a csapat, és a gólkirályi cím is Kispestre kerütl Tichy Lajosnak köszönhetően.
1965-ben csak egy Húsvéti Torna győzelem került a dicsőséglistára.
1969-ben új csapat épül ! Kocsis Lajos vezérletével, na és Kozma Misi góljaival az ezüstéremig menetel a csapat. A bajnokságban és a kupában is csak az Újpesti Dózsa tudta megállítani a Honvédot.
1971-ben Kozma gólkirály lett és ezt 1974-ben és 1975-ben is megismétli , és az év játékosa is Kispestről kerül ki, a csupaszív Szűcs Lajos személyében. 1972-ben és 75-ben is második helyen végeztünk a bajnokságban.
1977-ben a Bajnokok Tornáját nyerte meg a csapat a régi rivális Újpest ellen, a következő bajnokságot viszont a lilák húzzák be, egy ponttal a Honvéd előtt...
1980-ban eljött a rég várt bajnoki cím! 25 évet vártunk erre a sikerre. A csapat trénere a legendás Tichy Lajos volt, ráadásul a későbbi sikereket is az ő munkája alapozta meg.
A nyolcvanas évek volt a klub életében a második aranykorszak , 1980 után 84-ben, 85-ben és 86-ban sem volt nálunk jobb csapat a magyar bajnokságban. Sőt, 1985-ben, a Tatabánya ellen a Kupát is megnyerte Komora Imre csapata. Détári Lajost háromszor koronázzák magyar gólkirállyá, 1985 és 87 között.
1988–89 -től Bicskei Bertalan vezetésével két bajnoki aranynak és egy kupasikernek örülhettünk, az eddigi utolsó duplázás 89-ben történt a Ferencváros ellen Fodor Imre góljával.
Ezután egy hullámvölgy következett, a 89/90-es évad végén még a kiesés szele is megérintette csapatunkat, hiszen az osztályozón majdnem kiestünk az első osztályból. 1991-ben azonban újra a csúcson vagyunk, ezúttal Mezey Györggyel a kispadon. Négy év után ismét kispesti a gólkirály Gregor József személyében . Nyáron, leválunk a Budapesti Honvédról, elsőként az országban Kft. üzemelteti tovább a csapatot és Kispest-Honvéd Futball Club néven folytatjuk, visszavéve a tradicionális piros-fekete színeket.
1991 őszén a BEK-ből a későbbi döntős, olasz Sampdoria búcsúztatta a csapatunkat. Kispesten 2–1-re legyőztük az olasz bajnokot, a visszavágón, Genovában azonban 3–1-es vereséget szenvedtünk. Ha az a Negrau fejes beakad a jobb felső sarokba...
A tizenharmadik bajnoki címünket 1993 -ban egy finn mesterrel, Martti Kuuselával ünnepeltük. A BEK-ben ismét nagy halat fognunk ki, ezúttal a Manchester United állta az utunkat. A következő évben még kitart a lendület, a bajnokságban és a kupában is ezüstig jutunk, Illés Béla pedig 17 góllal a legeredményesebb a magyar bajnokságban . Ezután néhány év alatt leszálló ágba került a klub, a legjobbjaink a riválisokhoz és külföldre távoztak.
1996 -ban egy emlékezetes Magyar Kupa-siker gazdagította dicsőséglistánkat , Piroska és Argyelán góljával a döntő második mérkőzésének utolsó öt percében fordítottunk a BVSC ellen. Ez után hanyatlásnak indult a Kispest, évről-évre a kiesés ellen küzdött a csapat, ráadásul jó játékosainkat nem voltunk képesek megtartani. A gondok mellett politikai nyomás is nehezedett az egyesületre, így nem volt meglepetés, hogy hamarosan a klub történetének legsötétebb éve következett.
2003-ban megtörtént az, ami fennállásunk óta még soha, kiestünk az NB I-ből és a Kft. csődje miatt elvesztettük nevünket, címerünket . Ebben az évben közel álltunk ahhoz, hogy a legendás kispesti csapat végleg megszűnjön. A játékosállomány szinte teljesen kicserélődött. Gálhidi György vette át a csapat irányítását, és rövid idő alatt csodát művelt a fiúkkal. A másodosztályt rajt-cél győzelemmel nyertük, és a Magyar Kupa döntőjébe is bejutottunk. A döntőt ugyan elvesztettük az FTC ellen, de így is jogot szereztünk az UEFA-kupa-indulásra.
A csaknem százéves történelmünk mélypontja, a másodosztályú szereplés után azonban ismét megragadtunk az élvonalban – 2005-ben a 11., egy évre rá a 13. helyen végzett a kispesti csapat. 2006 nyarán aztán földindulásszerű változások zajlottak: a klub vidékre költöztetésével fenyegető főtulajdonost, Piero Pinit a Hemingway Group váltotta, megszerezve az olasz vállalkozó tulajdonrészét. George F. Hemingway döntése értelmében a kispadon Aldo Dolcettit Supka Attila követte, féléves „türelmi idő” után alapos vérfrissítésen ment keresztül a keret, mint ahogy az addig elhanyagolt, de rekord gyorsasággal teljes egészében megújult Bozsik-stadion is. A sikeres tavasz a felújított, a korábbinál klasszisokkal magasabb színvonalú stadion avatójával kezdődött, egy parádés, gólzáporos mérkőzésen, melyen a vendég Vác hálóját hat remekbeszabott góllal terheltük meg. A tavaszi nagy menetelés a nyugodt anyagi háttérnek, a rendezett körülményeknek, és természetesen a jó szakmai munkának volt köszönhető. Néhány hónap alatt az addig kiesés ellen küzdő csapatból – a tavaszi eredmények alapján – élcsapat lett. Az idény csúcspontja a május 9-i, a Magyar Kupa döntője volt, melyen 11 év után újra kispesti diadal született: 11-esekkel vertük a Debrecent!
2009-ben újabb kupagyőzelmet ünnepelhetett a kispesti közönség, ráadásul a második mérkőzés után a Bozsik-stadionban vehették át a díszes serleget a játékosok. A Győri ETO elleni siker kulcsfigurája Abraham volt, aki az első mérkőzésen lőtt góljával eldöntötte a párharcot.
2013-ban hosszú idő után újra dobogón végzett a Bp. Honvéd , a Marco Rossi által vezetett együttes bronzérmet szerzett a bajnokságban.
2017-ben az olasz trénernek ezt a bravúrt is sikerült túlszárnyalnia visszatérése után. Az esélyeseket megelőzve, az utolsó fordulóban, a közvetlen riválist legyőzve a csapat elhódította a bajnoki címet, ami a klub történetében a 14. volt. A gólkirályi címet pedig 15 találattal Eppel Márton szerezte meg. (A BL-selejtezőben az izraeli Hapoel Beer-Sheva búcsúztatott minket.)
2018 -ban az Európa-ligát érő negyedik helyen végzett a csapat, a gólkirályi címet Davide Lanzafame kapta meg 18 találatáért cserébe.
2019 -ben nagy hajrával sikerült megszereznünk a negyedik helyet, ráadásul tíz év szünet után ismét Magyar Kupa-döntőt játszhattunk. Igaz, a siker elmaradt, de a bajnokság gólkirályát ebben az évben is Honvéd adta, a Magyar Futball Akadémiáról indult Holender Filip személyében. Az év tavaszán a Reditus Equity Zrt. megvásárolta a klub száz százalékos tulajdonjogát.
A 2019/2020-as, a koronavírussal nehezített szezonban ismét bejutott a csapat a Magyar Kupa döntőjébe, a Mezőkövesd elleni fináléban Djordje Kamber duplájával 2–1-es sikert arattunk, elhódítva ezzel a klubtörténelem 8. kupagyőzelmét. A bajnokságban az ötödik helyen végeztünk.
Az Európa-ligában mindhárom szezonban sikerrel vettük az első párharcot és a második körben búcsúzott csapatunk a nemzetközi porondtól.
2021 nyarán, július 24-én emlékezetes pillanatokat élhettünk át, hiszen a Villareal elleni barátságos találkozóval avattuk fel az új Bozsik Arénát. A stadion UEFA 4-es, MLSZ I. osztály A-kategóriájú, 8200 néző befogadására alkalmas.
A kupagyőzelmet követő három idény kevésbé alakult sikeresen, ugyan a góllövőlista dobogóján rendre volt kispesti játékos (előbb Gazdag Dániel, majd kétszer Nenad Lukic), de a 2020/2021-es kiírásban az utolsó előtti, míg a következőben az utolsó fordulóban sikerült kiharcolni a bentmaradást, 2022/2023-as bajnokság végén pedig sajnos búcsúztunk az első osztálytól, a Honvéd történelmében másodszor.
