„Megsülök“ – jegyezte meg Horváth Ferenc, miközben az edzői öltözőből menetelt a csapat helyisége felé: fehér cipő, fekete hosszú nadrág, fehér ing, szürke pulóver.
A szett ismerős lehet a balmazújvárosi kupameccsről, s mivel ott szerencsét (értsd: győzelmet és továbbjutást) hozott, így a határozottan babonás vezetőedzőnk nem volt hajlandó változtatni a ruházatán, ahogy az is egyértelmű volt, hogy lehetőség szerint a csapat is maradjon a sikert jelentő fehér felszerelésben. Apró nehézség, hogy az időjárás viszont változott, úgy 15 fokkal volt melegebb, de tudjuk: mindent a győzelemért.
A babona mellett abban is bízhattunk, hogy van még néhány kispesti gól és jó néhány Honvéd-siker ebben a „gúnyában“, és végül szerencsére igazunk is lett. Bár a 15. percben még úgy tűnt, hogy nemcsak Horváth Ferencnek, a csapatnak is melege lehet, hiszen hiába a vezetés, a Gyirmót két percen belül egyenlített. Csakhogy a gyors egalizálás nem zökkentette ki a mieinket, továbbra is domináltunk, kezdeményező futballt játszottunk, aminek az eredménye újabb két gól lett: Nagy Dominik távolról, lábbal, Nenad Lukic meg közelről, fejjel volt eredményes, így aztán a 25. percben már 3–1-es kispesti előnyt mutatott az eredményjelző tábla.
Innen pedig egy jó csapatnak illik lehoznia azt a meccset, amelyet a képességek alapján egyébként is meg kellene nyerni. Ehhez kellett bizonyítani a pályán, hogy jó csapat vagyunk, s nemcsak a nevek, hanem a játék alapján is erősebbek, mint a Gyirmót.
„Csak jó lesz ez a szürke szett“ – vetettük fel Horváth Ferencnek a szünetben, de rögtön lehűtötte a kedélyeket, csak a meccs végén lehet megnyugodni, addig egy pillanatra sem engedhetünk ki, különben is a juhokat gólokat a nap végén számolják.
Aztán a térfélcserét követően számolhattunk is tovább, fájdalom, hogy a játékrészt nyitó Lukic-gól nem döntötte el végleg a találkozót, mivel Simon András az első felvonáshoz hasonlóan ezúttal is villámgyorsan válaszolt a kispesti találatra, azzal a különbséggel, hogy akkor egyenlített, míg most mínusz kettőre hozta „csak“ vissza a csapatát. Viszont jelezte, hogy tényleg egy másodpercre sem lehet lazítani, nem lehet azt hinni, hogy megvan a meccs, az utolsó sípszóig kell küzdeni a három pontért.
Egy óra után frissített is Horváth Ferenc, Hidi Patrik és Bőle Lukács is felhúzhatta a szürke-fehér (másképpen: idegenbeli) kollekciót, a páros Zsótér Donátot és Balogh Norbertet váltotta. Kellett is az erő, a Gyirmót ugyanis láthatóan nem akart lemondani a pontszerzésről, folyamatosan feladatot adott ezzel Szappanos Péternek és a védelmünknek, de az elhárításunk jól működött.
A hajrára beszállt a korábbi gyirmóti kölcsönjátékosunk, Májer Milán, illetve Zinédine Machach, s bár a kupameccsel ellentétben az ötödik találat ezúttal nem született meg, így négyet számolhattunk a Gyirmótra, a szezonbeli harmadik győzelmünket megszerezve ezzel.
A csapat tehát megmentette a szürke mundér becsületét, Horváth Ferenc pedig újabb hat nap múlva ismét a győzelmi dresszben állhat a kispad előtt – a Kisvárda elleni meccs napjára 19 fokot mondanak, ami estére 10-ig süllyedhet, szóval ideálisnak tűnik a viselet.
Az elmúlt két meccs alapján pedig mondhatjuk, a szürke öltözethez színes kispesti játék dukál.
OTP BANK LIGA NB I, 7. FORDULÓ
Gyirmót FC Győr–Budapest Honvéd FC 2–4 (1–3)
Győr, Alcufer Stadion, 2381 néző
V: Erdős József (Garai P., Kóbor P.)
G: Simon A. (15.,52.) ill. Tamás K. (12.), Nagy D. (21.), Lukic (25., 48.)
Gyirmót: Rusák – Szegi, Ikic, Széles, Zeke, Vass (Hasani, 68.), Herjeczki (Varga B., 57.), Nagy P., Radics, Medgyes (Hajdú Á., 72.), Simon A. (Lencse, 72.)
Vezetőedző: Csertői Aurél
Honvéd: Szappanos – Lovric, Batik, Klemenz, Tamás K. – Nono (Machach, 85.), Pantelic, Zsótér (Hidi, 61.) – Nagy D. (Májer, 85.), Lukic (Eppel, 72.), Balogh N. (Bőle, 61.)
Vezetőedző: Horváth Ferenc
