Kicsiktől a nagyokig pihenőre vonult a Magyar Futball Akadémia utánpótlása is. Az elmúlt fél év tapasztalatairól az MFA szakmai igazgatóját, Uwe Scherrt faggattuk.
Lezárult az őszi szezon az utánpótlásban is, a bajnoki rendszerben játszó korosztályokban, azaz U12-től az U19-ig, mindegyik csapatunk a dobogóról vonult pihenőre. Ez elégedettségre ad okot, igaz?
Teljesen elégedett vagyok minden korosztályunk teljesítményével. Igaz, én nem nézegetem sokat a tabellákat, mert a legfontosabbnak azt tartom, hogy a játékosok remekül fejlődtek a félév során és ez a mércéje a mi szakmai munkánknak. Én nem eredményekben gondolkozom, hanem azt mondom, ha jól dolgozol, az eredmények jönnek majd automatikusan.
Nem is volt elvárás a helyezéseket illetően?
Régebben volt ilyen elvárás az utánpótlás-csapatok felé, de ma az a filozófiánk, hogy a játékosok érdekei állnak a középpontban. Nem a klub, a szakmai stáb vagy az edzők érdekeit kell szem előtt tartanunk, csakis a játékosokét, s az a mi feladatunk, hogy mindent megtegyünk fejlődésükért. Ezért van az, hogy rengeteg egyéni képzést tartunk a srácoknak, és látom, hogy ennek nagy sikerei vannak.
Beszéljünk egy kicsit a fiatalabbakról is. Mik a tapasztalatok a pre-akadémián, az U7-től az U11-es csapatokig?
Nagyon sok minden változott ezekben a korosztályokban az elmúlt években. Boldog vagyok, hogy Tóth Attila, a pre-akadémia vezetője, aki az én meghosszabbított kezem ezekben a korosztályokban, valamint Szamosszegi Gábor is nagyon jó munkát végeztek. Nagy örömmel néztem az edzésmunkát és a mérkőzéseket is, és nagyon örülök, hogy kiváló edzők dolgoznak ezekben a korosztályokban. A Honvéd egyik legnagyobb erőssége a régiós rendszer, sok edzővel találkoztam a partneregyesületeinkből, nagyon jól működünk együtt és rengeteg tehetséges játékos érkezik hozzánk ezekből a klubokból. Nagyon örülök neki, hogy ilyen rendszert épített ki a Honvéd, amiben nagyon nagy szerepe van Vatai Attilának. Nincs egyszerű dolga, hogy egy ekkora rendszert koordináljon, ezért nagyra értékelem a munkáját.
A legfontosabb ezeknek a csapatoknak az esetében, hogy akárhányszor pályára léptek, mosolyogtak a gyerekek! Ez egy nagyon jó indikátor a munkánkat nézve.
Mi a helyzet az NB III-as csapattal?
A fiatal tehetségeinknek jót tesz, ha felnőttek ellen játszanak. Tudniillik évi négyszer játszunk egymás ellen a mezőny többi csapatával, mindenki ismeri már az ellenfeleket, szóval a fiatalok számára nagyobb kihívást jelent a saját korosztályuk felett, a felnőttek között is megméretni magukat. Ez csak az előnyükre válik. Nagy kihívás a fiatal, akár 17 éves játékosok integrálása az NB III-as csapatba, de dolgozunk ezen, s a koncepciót tekintve abszolút élvezzük a klub támogatását, ráadásul kiváló szakemberek vezetik ezt a csapatot is.
Miért jöjjön egy fiatal játékos a Honvédhoz?
Könnyű a válasz. Mert egy nagyon jól felépített stratégiánk van. A filozófiánk, hogy minél tovább nálunk játszik egy fiatal tehetség, annál jobb, mert az összes alapot megadjuk neki és nagyon sok figyelmet fordítunk a technikai tudásra. Azután, ha a játékosnak nagyon jó technikája lesz, jöhetnek a következő lépcsőfokok, mint a gyorsaság, az atlétikusság, valamint a futballban szintén rendkívül fontos mentális felkészítés, amire ugyancsak gondot fordítunk.
Mondanád azt, hogy a Magyar Futball Akadémia az ország legjobbja?
Igen, száz százalékos bizonyossággal. Rengeteget beszélgetünk a szülőkkel, játékosokkal. Kiváló scoutunk van Domján Norbert személyében, akinek nagyon jó szeme van a tehetségekhez, és ez óriási segítség. Ha megnézed a kereteinket, rengeteg válogatott játékosunk van, ami egy kiváló indikátor a rendszerünket nézve, nemcsak a szakmai munkát illetően, de arra is visszacsatolást ad, hogy jól válogatjuk a gyerekeket és meglátjuk a tehetség ismertetőjegyeit.
Mégis, ha egy fiatal futballistával beszélgetünk, még mindig kivétel nélkül célként azt jelölik meg, hogy külföldön próbáljanak szerencsét.
Ha két-három évig együtt dolgozom egy játékossal és azt látom, hogy a fejlődésében segíthet a külföldi karrier, akkor támogatom őket ebben a tervükben. De a játékosoknak tudniuk kell, hogy a mi akadémiánk, a futball-oktatásunk nagyon magas szintet képvisel, és igyekszünk minimálisra csökkenteni a különbséget a nemzetközi és a hazai színvonal között. Ez egy nagy feladat számunkra.
Milyen kihívások várnak még az akadémiára a folytatásban?
Nagyon fotnos mindig, hogy a játékosok fejlődjenek, de az is, hogy a csapat fejlődjön. Minél többet fejlődik egy csapat, annál többet fejlődik az egyén is. Az a célunk, hogy a kemény munka mellett megmutassuk, hogy alázatosan dolgozunk és szerények vagyunk. Ezt meg kell mutatnunk a játékosoknak is.
Sokat hallottam edzői konferenciákon, hogy a magyar játékosok mentalitása nem annyira jó. De azt hiszem, hogy a mi tehetségeink ezt megcáfolják, nagyon jó a mentalitásuk.
Számomra a legnagyobb kihívás, hogy az akadémia legyen a legnagyobb kiszolgálója a felnőtt csapatunknak. Az ünnepek előtt Buna Gábor bemutatkozott már a kupában és keretbe került az utolsó bajnokin. Ez nekünk azt mutatja, hogy jó úton járunk, a többi fiatalnak pedig, hogy akár ők is lehetnek a következők. Szeretnénk, hogy ha bármikor szüksége van segítségre az első csapatnak, bármilyen poszton, mi tudjunk nekik fiatal játékosokkal segíteni. Ha erre a szintre el tudunk jutni, akkor elmondhatjuk, hogy mindannyian kiváló munkát végeztünk.
