Azt már a meccs előtt is pontosan tudtuk, hogy melyik csapat a friss kupagyőztes – a mieink –, abban viszont csak bízhattunk, a pályán az is látszik majd, hogy mely együttes a jobb, s természetesen reménykedtünk abban, hogy – a győztessel egyetemben – ezt a jelzőt is a kispesti brigád neve mellé biggyeszthetjük oda.
És bár az első néhány percben, mintha az életükért küzdő lila-fehérek lettek volna aktívabbak, a Honvéd hamar átvette a játék irányítását. Ezt mutatta, hogy egy Batik, Gazdag, Batik összjáték végén védőnk lövését védte Banai kapus, majd Szendrei duplázását is hárította. Komoly ziccert nem igazán jegyezhettünk fel, de a Honvéd birtokolta többet a labdát és egyértelműen a vendégcsapat játékában, támadásaiban volt benne inkább a gólveszély. Fél óra elteltével Gazdag két lövése között Kesztyűs kísérlete is okozott meleg pillanatokat az újpesti védelemnek, gólt azonban egyelőre nem sikerült szereznünk.
A friss kupagyőztesek közül egyébként Djordje Kamber és Tomás Tujvel hiányzott, előbbi a DVSC elleni piros lapja miatti eltiltását töltötte, míg utóbbi ezúttal a nézők számát növelte, a gólvonal előtt pedig Levkovich Robi kapott lehetőséget.
Így neki jutott a hálátlan feladat, hogy Novothny Soma fejese után ki kelljen szednie a hálóból a labdát, mivel amíg a mi helyzeteink rendre kimaradtak az első félidőben, addig a hosszabbítás pillanataiban az Újpest támadója Simon beadását a kapunkba fejelte, Levkovich ment a labdára, azonban már csak a gólvonal mögött érte el.
Nem mondhatjuk, hogy jobban játszott volna az Újpest, sőt, éppen ezért volt bosszantó a félidőre összeszedett hátrány, no meg az, hogy a második félidőben is meddőnek bizonyultak a próbálkozásaink. Szabad- és szögletrúgásból kísérleteztünk, továbbra is többet birtokoltuk labdát, a gólszerzés azonban hiányzott a játékunkból.
Ezen próbált változtatni Pisont István, aki az 55. percben Davide Lanzafamét küldte pályára Ugrai Roland helyett. Az akaratra és az igyekezetre nem lehetett panasz, mentek előre a mieink, de eredménytelenül. Az utolsó szűk húsz percre érkezett, s egyúttal debütált az NB I-ben Tóth Péter, játékrendszert váltottunk, hiába.
A végére még hármat cseréltünk, jött Naser Aliji, Cipf Dominik, valamint Nagy Gergő, az eredmény azonban nem változott. A végén Batik Bence a felső lécet találta el, ez tényleg egy az a találkozó volt, amin semmi sem akar sikerülni. Olyan mérkőzésen kaptunk ki, amelyen a játék képe alapján legalább egy pontot kellett volna szereznünk.
