Sorozatban három győzelemmel és a Kisvárda után a második legjobb tavaszi mérleggel utaztunk Szentlőrincre a húsvétvasárnapi fordulóban. Csakhogy a baranyaiak is jó formában és a tavaszi félszezonban még veretlenül várták a találkozót, amelyre a kilátogató hazaiak szurkolók mellett ismét szép számmal kísérték el a csapatot a Honvéd-szimpatizánsok is.
Feczkó Tamás eltiltás miatt ugyanakkor nem számíthatott két kulcsjátékosára, Csontos Dominikra és Szabó Alexre sem. Az első nagyobb lehetőség a mieink előtt adódott, amikor a 7. percben csapatunk legeredményesebb játékosa, Medgyes Zoltán törhetett a kapura egy ellentámadás után, de az utolsó pillanatban menteni tudott a hazai védelem. Pár momentummal később a ’Lőrinc is jelezte, hogy pályán van, Nagy Richárd távoli lövése azonban elkerülte a kaput. A 23. percben Hangya beadását követően előbb Kántor fejjel, majd a hosszú oldalon Bévárdi szerezhette volna a meg a vezetést, utóbbi esetben óriási bravúrral védett Gyurján. A helyzetre ismét helyzet jött a másik oldalon, Tóth-Gábor Kristóf ziccerben rontott nagyot, majd másfél percre rá is ő törte el a labdát, minekután Kiss-Szemán a kaput sem találta el.
A fordulást követően ismét Medgyes helyzetével indult a félidő, aki egy tetszetős ellentámadás, majd szóló után tüzelt fölé. Az 55. minutumban Szamosi vette észre, hogy Gyurján valamelyest kint áll a kapujából, végül kísérletét a léc fölé tornászta a kapus. Mindkét tréner cserélt, de a dominanciánk egyre inkább megnőtt. A 69. percben Bévárdi ment el a jobb szélen, majd a labdával Kántort kereste, de félmagasan betett beadása elkerülte társát.
Nem úgy öt percre rá, amikor remekbeszabott beadása Kántort találta meg, támadónk pedig rá jellemző módon, akrobatikus mozdulattal, jobb külsővel a gólvonalon túlra pofozta a labdát a Honvéd-tábor előtt. Csakhogy Bana játékvezető kezezést látott, így nem kis meglepetésre annulálta a találatot. Érdekesség, hogy télen érkezett támadónknak ez volt a harmadik olyan találata kispesti színekben, amelyet valamilyen szabálytalanság (les, kezezés) miatt érvénytelenítettek. A hátralévő játékpercekben bár továbbra is a kapujához szegeztük ellenfelünket, gól nem született, így egy ponttal távoztunk Szentlőrincről.
Szentlőrinc SE–BUDAPEST HONVÉD FC 0–0 (0–0)
Szentlőrinci Sporttelep, 1100 néző.
Vezette: Bana Gergely (Máyer Gábor, Ring Kevin).
Szentlőrinc: Gyurján – Szekszárdi T. (Dinnyés, a szünetben), Szekszárdi M., Szivacski, Kiss-Szemán (Samson, 78.) – Vingler, Rab (Kesztyűs M., 58.) – Hajdú R., Nyári (Novák Zs., 78.), Nagy R. (Szolgai, 63.) – Tóth-Gábor. Vezetőedző: Waltner Róbert
BUDAPEST HONVÉD: Tujvel – Pauljevic, Baki, Csonka B. – Bévárdi, Pekár I. (Csilus T., 88.), Szamosi (Somogyi, 76.), Hangya – Medgyes Z. (Holman, 87.), Kántor, Keresztes N. (Pinte, 59.). Vezetőedző: Feczkó Tamás
Feczkó Tamás: Nem lehetek elégedett a döntetlennel. Mindenki láthatta, mi történt a hetvenedik perc tájékán. Sajnos az előrevetődő játékosom lábát kezezésnek látta a játékvezető, de itt nem egy gólról, hanem emberi sorsokról van szó.
Waltner Róbert: – Igazi futballhangulat volt ma Szentlőrincen, hiszen eljött a Honvéd-tábor is. A meccs elején egy nagy helyzetük akadt a vendégeknek, nekünk viszont három is, és egy kapufát is rúgtunk az első félidőben. A mérkőzés első felében közelebb álltunk a győzelemhez, a második játékrész már inkább a Honvédé volt.
