A Budapest Honvéd több mint egy évszázados históriája számtalan vidám és kevésbé örömteli történetből áll, ezt az óriási anekdotakincset szeretnénk megosztani olvasóinkkal. Most induló sorozatunkban hétről hétre összegyűjtöttük legérdekesebb történeteket – 8. rész.
1956. október 21-én a Bp. Honvéd 2–1-re verte a Vasast bajnoki mérkőzésen, majd elindult, hogy a Bajnokcsapatok Európa Kupájában megmérkőzzön a spanyol bajnok Atletic Bilbaóval. A találkozóig azonban sok minden történt a kispesti együttessel.
A magyar bajnok az első forduló sorsolásánál erőnyerőként jutott tovább. A nyolcaddöntőben a spanyol Athletic Bilbao volt a piros-fehérek ellenfele. Az első meccsen a Honvéd lett volna a pályaválasztó, de a forradalmi események miatt Budapesten nem lehetett megrendezni a találkozót, ezért a két klub megállapodott a pályaválasztói jog felcseréléséről, azt remélve, hogy a visszavágóra már rendeződik a helyzet a magyar fővárosban.
A Bp. Honvéd útja Spanyolországba, német, belga és francia földön át vezetett és valóságos diadalút volt. A Rot-Weiss Essen/Fortuna Düsseldorf vegyes csapata elleni elért 5–5-ös eredmény után az egyik német lap ezzel a szalagcímmel jelent meg: „Ezt a meccset Essen soha nem felejti el. A Puskás11 kilencven percnyi álomfutballal örvendeztetett meg minket!” A Honvéd sorra aratta a győzelmeket Saarbrücken (4–2), Beershot (3–0), Racing Paris (4–3), FC Rouen (5–2) csapatai szerepeltek a legyőzöttek között. Közben a Honvédot a francia nemzetgyűlésben is fogadták. Österreicher Emil, a együttesünk menedzsere a többi közt ezeket mondta Párizsban: „Csapatunk nemcsak a magyar sportot képviseli, hanem a szabad magyar népet is.” A csapat tagjai, de különösen Puskás, Bozsik és Kocsis rengeteg autogramot adtak a parlamenti palota folyosóin.
November 22-én aztán Bilbaóban került sor az első BEK-mérkőzésre, ahol a kispesti játékosok, csakúgy, mint Rómában, Barcelonában, vagy Madridban, fekete karszalaggal léptek pályára, így tisztelegve a budapesti forradalomban elesett hősök emlékének. Az első meccset a spanyolok nyerték 3–2-re. A visszavágóra csaknem egy hónappal később – az UEFA döntése értelmében – december 20-án Brüsszelben került sor. A visszavágóig azonban a Honvéd sorra játszotta a mérkőzéseket, egy héttel a BEK-meccs után Puskásék Madridban léptek pályára az Atletico/Real bombaerős városi válogatott ellen. Akkor még senki nem sejtette, hogy Puskás Öcsi belátható időn belül Madrid ünnepelt sztárja lesz. A madridi csapatban játszott az az Alfredo di Stefano, aki később csapattársa és jó barátja lett Puskás Ferencnek. A jótékonysági mérkőzésen nem kevesebb, mint 10 gólt láthatott a spanyol közönség, a csapatok fele-fele arányban osztoztak a gólokon. A Bp. Honvéd játékosai ezúttal is fekete karszalaggal léptek pályára. A visszavágóig a piros-fehérek legyőzték a Barcelonát (4–3), az AC Milant (2–1), az FC Palermot (6–2), Palermo válogatottját (7–1), a Cataniat (9–3). A nagy menetelés közben becsúszott két vereség is AC Sevilla (2–6), AS Róma (2–3) ellen.
A brüsszeli BEK-visszavágó végül elég balszerencsésre sikeredett. A 62. percben 1–1-es állásnál Faragó Lajos megsérült, helyére Czibor Zoltán állt a kapuba. Néhány perccel később ment kapura az első spanyol lövés, amit Czibor fejjel akart visszaküldeni a mezőnybe, de helyette a meglepett spanyol balszélső elé küldte a labdát, aki három méterről természetesen nem hibázott. Alig telt el három perc amikor a szükségkapus ahelyett, hogy felvette volna a labdát elkezdett cselezgetni, Meredio azonban elvette tőle a játékszert és a kapuba gyalogolt vele. Pár perc alatt elúszott a továbbjutás lehetősége.
Czibor könnyelműsködését látva a még hordágyon fekvő Faragó Lajos újra játékra jelentkezett. A kapus biztonságot adott a védelemnek a Honvéd-csatársor pedig nagy offenzívába kezdett. Kocsis Sándor a 81., Puskás Ferenc a 85. percben betalált az Atletic kapujába, de a győztes gólt már nem sikerült megszereznie a honvédosoknak. A spanyol bajnok 6–5-ös összesítéssel jutott tovább.
Brüsszel után még három meccset játszott a Bp. Honvéd, Brémában a Werdert 4–1-re, Milánóban az Intert 2–1-re, Casablancában a marokkói válogatottat 7–4-re verték.
1957 tavaszán már a Szuszával, Sándorral, Lantossal megerősített együttes aratta sikereit az MLSZ által tiltott dél-amerikai túrán. Ez a diadalmenet azonban már az Aranycsapat hattyúdala volt.
A világverő kispesti gárda széthullott.
