1999. január 6-án, ezen a napon Lóránt, Bozsik, Kocsis, Budai II és Czibor után a Honvéd aranycsapatának újabb tagja, Tichy Lajos költözött az égiek birodalmába.
Tichy a kispesti és a magyar labdarúgás egyik legnagyobb csillaga volt. Első NB I-es mérkőzését 1954. március 7-én játszotta a Honvéd színeiben, Salgótarjánban csereként állt be és a 81. percben megszerezte első gólját. Csaknem napra pontosan egy évvel később a magyar válogatottban is bemutatkozott, és ezúttal is góllal debütált.
A piros-fehér színekben összesen 320 NB I-es mérkőzést játszott, 244 gólt szerzett. Ötször szerezte meg a gólkirályi címet, kétszeres magyar bajnok, Magyar Népköztársasági Kupa-győztes, Közép-európai Kupa-győztes. Edzőként is eljutott a csúcsra, 1980-ban a bajnoki címig vezette szeretett csapatát.
1971. június 20-án, Kispesten a Vasas ellen búcsúzott az aktív labdarúgástól. A mérkőzés 45. percében egy Tichy-Pintér-Tichy akció után a „nemzet bombázója”, kapásból óriási bombát zúdított a jobb sarokba. A zseniális futballista góllal érkezett, és 17 évvel később góllal búcsúzott.
1955 és 1971 között 72 alkalommal lépett pályára a nemzeti tizenegyben, ahol 49 találatot szerzett. Ha a sors kegyesebb hozzá, minden bizonnyal a címeres meztől is góllal köszönt volna el. A válogatottól való búcsújára 1971. szeptember elsején került sor. A magyar csapat szabadrúgáshoz jutott, 18 méterre a kaputól, amolyan „Tichy-szögből”. Tichy Lajos ilyen távolságból tízből kilencszer a kapuba talált, de végül nem volt alkalma góllal búcsúzni, mert a szövetségi kapitány a szabadrúgás elvégzése előtt, a 11. percben lecserélte.
A 23 esztendeje elhunyt Tichy Lajos emléke örökre a szívünkben él.
