A Mezőkövesd elleni kupadöntőre készített online stadionújságba készítettünk egy hosszabb anyagot a sokadvirágzását élő Ivan Lovriccsal, amelyet most itt is elolvashattok, kiegészítve a mérkőzés után forgatott videós interjúval.
Bajnoki címet már nyert a Honvéddal, most pedig kupagyőztes is lehet a kispesti csapattal az elnyűhetetlen védőnk, Ivan Lovric.
Van egy játékos.
Egyévnyi megszakítással 2011 tele óta Kispesten futballozik. Tagja volt a Honvéd 2017-es bajnokcsapatának. Bajnoki bronz- és Magyar Kupa-ezüstérmes.
Első külföldi játékosként – összesen pedig huszonhetdikként érheti el a 200 NB I-es mérkőzést kispesti színekben. 2 BL és 12 Európa-liga-mérkőzést játszott a Honvéddal. Védő létére 15 bajnoki és 3 Magyar Kupa-gólja van. A mostani kupaszezon nyolcaddöntőjében a Haladás otthonában a hosszabbításban talált be, továbblőve ezzel a Honvédot. Az MTK elleni elődöntőben öt játékos volt, aki 210 percet töltött a pályán, közülük ő volt az egyik.
A védelem megingathatatlan oszlopa. 34 évesen is.
Ivan Lovric.
A fal.
„Sok összetevője van ennek – kezdte Ivan Lovric, a Honvéd egyik nagy öregje, na jó rutinos kiválósága. – Úgy tűnik megvan bennem a megfelelő tűz, számít a genetika, valamint a profi hozzáállás. Nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy az edzéseken túl is odafigyeljek magamra, legyen szó a táplálkozásról, a pihenésről, vagy éppen a regenerációról. Továbbá közel öt éve dolgozom együtt egy edzővel, akivel törzsizom-erősítő gyakorlatokat végzünk, illetve olyan feladatokat, amelyekkel megelőzhetem az esetleges sérüléseket. És biztosan számít a balkáni mentalitás is. Soha nem adom fel, minden pillanatban száz százalékot akarok nyújtani, csak így jöhetnek az eredmények!”
Ivan Lovric hozzátette, látszik, hogy a koronavírus alatti leállás időszakában mindenki odafigyelt magára, hiszen eddig elkerülték a csapatot a sérülések, ami nagyon fontos ebben az időszakban, amikor háromnaponta játsszuk a kulcsfontosságú mérkőzéseket.
„Megharcoltunk a döntőért, az biztos – sóhajtott nagyot Ivan Lovric. – Az elődöntő és a finálé között azonban még egy fontos bajnokink is volt, nem szabad ilyenkor elveszíteni a fókuszt, tényleg csak a következő mérkőzésre szabad figyelni. Ami a finálét illeti, bajnoki címet nyertem már a Honvéddal, vannak ezüst- és bronzérmeim, kupát még nem nyertem, ez hiányzik a kollekciómból, szeretném szerdán teljessé tenni a gyűjteményt.”
Bár magától nem említette volna, de mi mindenképpen emeljük ki, hogy ha nincs Ivan Lovric gólja Szombathelyen, akkor elképzelhető, hogy már a nyolc közé sem jut be a Honvéd, védőnk azonban kettő nullás hátránynál, a hosszabbításban szerezte meg a sikert érő idegenbeli gólt.
„Meleg volt! – mondta nevetve akkor a mérkőzést követően Ivan Lovric. – Ahogy ültem a kispadon, azt láttam, hogy nem játszunk annyira jól, nem mutattuk meg azt, amire képesek vagyunk. Szerencsére a hosszabbításban segíteni tudtam a csapatnak azzal, hogy gólt szereztem. Nem a rutinon múlt, a szerencsére is szükség volt a gólhoz. Szerencse, hogy ott álltam, és hogy sikerült egy szép gólt szerezni. Remélem, több ilyen is lesz!”
Ivan Lovricnak egyébként ez volt az egyetlen gólja a 2019–2020-as szezonban (az előző kiírásban a bajnokságban és a kupában egyaránt kettőt-kettőt válallt), viszont sorsdöntőnek bizonyult, és tökéletesen példázza a Lovric által is említett „soha nem adom fel” mentalitást. Amire bizony hosszú pályafutása során többször is szükség volt. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a Honvédnál is volt egy félszezon, amit az NB III-as csapatban töltött, s akkor is zokszó nélkül, példamutató mentalitással edzett és dolgozott, de ugyanúgy említhetjük a kecskeméti, vagy éppen bajai kölcsönjátékát, bárhogy is alakult azonban a sorsa, tette a dolgát.
„Soha nem reklamálok, ha esetleg nem játszom, az úgysem segítene – folytatta Ivan Lovric. – Ami persze nem jelenti azt, hogy ne lennék dühös, ha nem játszom, sőt. Senkinek sem szeretem odaadni a helyemet, és amikor kimaradtam a csapatból, mérges voltam, néha azt éreztem, hogy szét tudnék törni mindent magam körül, ez azonban nem segít. Harcoltam tovább, tettem a dolgomat, a munkában hiszek és ha Isten is megsegít, akkor ennek meg is van az eredménye.”
Akárcsak most, hiszen Ivan Lovric 34 évesen kirobbanthatatlan a Honvéd kezdőcsapatából és készülhet a Mezőkövesd elleni kupadöntőre, amelyet szerencsére – ha csak korlátozott számban is, de – nézők előtt rendezhetnek meg.
„Hatalmas segítség, hogy ott lesznek a Kispest-drukkerek a lelátón – hangsúlyozta Ivan Lovric. – Legyen szó ötszáz, ezer, vagy éppen tízezer szurkolóról, egészen más a hangulat, ha ők is bent lehetnek. Zárt kapuk mögött futballozni olyan, mintha a barátaiddal játszanál, nincs meg az az érzés, ami máskor átjárja az embert. Nagyon várom már a kupadöntőt, biztos vagyok benne, hogy sok kispesti szurkoló buzdít majd minket. Élet-halál meccs lesz, de nemcsak nekem, az egész csapatnak. Legyen szó idősebb, vagy fiatalabb játékosról, légiósról, vagy magyarról, azt érzem, hogy mindenki nyerni akar. A Fradi után most a Mezőkövesd a legjobb formában lévő csapat, szép focit játszanak, mindent bele kell adnunk, ha el akarjuk hódítani a serleget.”
Sikerült.
