Szombaton játszotta idei első felkészülési meccsét a Budapest Honvéd az UTA Arad ellen. A vendégekre várva abban bíztunk, hogy találkozhatunk korábbi védőnkkel, a klubnál dolgozó Sorin Botisszal, aki már korábban is kereste klubunkat a felkészülési mérkőzések kapcsán, s mivel mindkét klub számára megfelelő volt az időpont, létrejött a Honvéd–Arad találkozó. Amelyen ott is volt a Kispesten három évet (2009–2012) futballozó bekk és széles mosollyal fogadott minket.
Sorin, könnyen megtaláltad a Bozsik Arénát?
Igen. Az idevezető út nem volt ismeretlen, az autópályáról lekanyarodva simán idetaláltam. A stadion látványa azonban meglepett. Lenyűgözött, amikor megláttam, nagyon szép pálya és belülről is impozáns az építmény. Nagyon örültünk, hogy itt játszhatunk a Honvéd ellen, köszönjük a lehetőséget.
Régen jártál felénk.
Már korábban is terveztem a látogatást, kíváncsi voltam az új pályára és szerettem volna találkozni a régi ismerősökkel, barátokkal. Az akadémián korábban vendégeskedtem már, de az új stadiont most láttam először.
Te még a régi pályán szerepeltél, hogy tekintesz vissza azokra a meccsekre?
Sok szép emlékem van a Bozsik Stadionról, tudom, hogy most Aréna a neve – tette hozzá gyorsan –, de nekem még most is Bozsik Stadion. A legkedvesebb pillanat, amikor az MTK ellen ollózva szereztem gólt.
Ritka esemény, hogy egy védő ilyen akrobatikus mozdulattal lő gólt. Gyakoroltad az ollózást?
Persze gyakoroltam, az ilyen gól nem születik véletlenül. Edzésen többször megpróbáltam, aztán az MTK ellen sikerült bajnoki meccsen is betalálnom. Nem ez volt az egyetlen ollózós gólom, évekkel később a harmadosztályban az UTA színeiben, szinte ugyanolyan szituációban sikerült betalálnom.
Aktív pályafutásodban, milyen helyet foglal el a Honvéd?
Magyarországon az FTC volt az első csapatom, aztán Zalaegerszegen folytattam. Amikor a Honvédhoz kerültem már ismert játékos voltam az országban. Hamar elfogadtak a játékostársak és a közönség is, nagy megtiszteltetés volt a számomra, hogy csapatkapitány is lehettem Kispesten. Szerettem Kispesten futballozni és a piros szín is közel állt a szívemhez, hiszen az UTA színe is piros.
Manapság mivel foglalkozol?
Az UTA csapatnál team manager vagyok, kapcsolatot tartok a szakmai stáb és a vezetők között. És ha már a stadionról beszéltünk, örömmel teszem hozzá, hogy Aradon is épült új pálya, remélem, egyszer fogadhatjuk a Honvédot barátságos meccsen, vagy akár az egyik európai kupák valamelyikében.
Az utóbbira egyelőre várnunk kell még, viszont átadnánk neked Adi Negrau emlékplakettjét, amit az 1993-as bajnoki cím 30. évfordulója alkalmából készítettünk az egykori játékosoknak. Mi újság a Kispesttel bajnoki aranyérmet szerző támadóval?
Adi egy benzinkúton dolgozik és ott van az UTA összes meccsén, így rendszeresen találkozunk, ráadásul a kispályás öregfiúk-bajnokságban együtt, bevallom, a nagy pályát már nem bírnám.
Köszönöm a beszélgetést. Remélem, a következő találkozásra nem kell 10 évet várni.
Én is bízom benne, hogy hamarosan újra találkozunk! Sok sikert kívánok a Honvédnak, és kívánom, hogy minél előbb jusson fel az NB I-be.
