Kéthetes bajnoki szünet után újra tétmérkőzésre készül a Budapest Honvéd, amely vasárnap az MTK együttesét fogadja a Bozsik Arénában. A találkozó előtt Baráth Botondot kértük meg arra, gyűjtse csokorba, mik a legfontosabb pontok, amelyre tapasztalata szerint figyelni kell egy-egy fontos meccs előtt, ő pedig személyes példákkal szemléltette, hogyan hangolódik az összecsapásokra.
1. Megfelelő pihenés
Fontos a nyugalom megteremtése, amikor egy meccsre készülünk, fontos, hogy kizárjuk a gondokat és egész nap csak arra koncentráljunk, hogy mit kell megtennünk az adott mérkőzésen és hogyan tesszük majd meg azt.
Nekem is van egy kis rituálém meccsnapokon, amivel lenyugtatom magam, hogy ne gondolkozzak mindenféle felesleges apróságon. Olyan környezetet kell kialakítani, amiben úgymond totálisan kikapcsolhatjuk az agyunkat. A családom is partner ebben, én pedig igyekszem teljesen megélni a velük töltött pillanatokat. Például, amikor a kislányommal játszom, nem hagyom, hogy a gondolataim elkószáljanak más teendőkre, hanem csak örülök a vele töltött időnek. Ez is segít abban, hogy ne fárasszam le az agyam olyan dolgokkal, amik aznap nem is kellene, hogy fontosak legyenek számomra.
2. Fizikális felkészülés
Ez nem a heti edzésmunkát jelenti, hanem azt, hogy aktívan pihenjünk és ne a kanapén feküdjünk egész nap, amikor a délutáni, esti mérkőzésre készülünk. Fontos, hogy mozogjunk egy kicsit, mert az is kikapcsol, ugyanakkor megmozgatja az izmokat, felkészíti azokat a meccsre. Persze, nem kell elmenni túrázni, de már mindannyian tudjuk, hogy mire van szükségünk ahhoz, hogy száz százalékon teljesítsünk. Én például elmegyek sétálni, nyújtok kicsit, megmozgatom az öreg, elgémberedett végtagjaimat.
3. Jó időbeosztás
Legyen mindenre időd, amit elképzeltél, hogy meg akarsz valósítani, és ne legyen belőle kapkodás.
Nekem van egy kis tervem, amiben beosztom, hogy pontosan mit csinálok, és azt követem minden meccsnapon. 7:30-kor felkelek, megcsinálom a reggelimet, evés után játszok a gyerekkel, ha úgy jön ki a lépés, őt is megetetem. Elkészítem az ebédet, majd elmegyek pihenni, indulás előtt egy-másfél órával pedig elkezdek készülődni, már a teljes meccsritmusban. Törekszem arra, hogy ez ne boruljon fel, de persze előfordul, hogy egy terv nem működik, ilyenkor alkalmazkodni kell. Pont ugyanúgy, ahogy a pályán is. Ha egész héten készülsz valamiből, de az nem jön össze, kell, hogy legyen egy B-terved, legyen több alternatívád, mindig felkészültnek kell lenni minden eshetőségre.
4. Felkészültség
Amikor odaérsz a stadionba, fejben kell helyrerakni, amit egész héten gyakoroltál, lejátszani, mit teszel meg majd azért, hogy a csapat sikeres legyen. Tisztázni kell magadban, hogy küzdeni kell, odatenni magad a pályán. Van, akinek ez jön belülről és van olyan, akinek külső hatás kell ahhoz, hogy elérje a százszázalékos szintet. Ez lehet egy teltházas nézőtér, vagy az, hogy lássa a társán, hogy ezer fokon pörög, mindenkinek megvan a maga kis motivációja. Én azok közé tartozom, akinek ez belülről fakad. Megvan a magam „miértje“, csak az lebeg a szemem előtt, amikor kimegyünk a pályára, hogy miért is csinálom ezt az egészet.
5. Egység
Amikor már ott vagy a pályán, jön a taktikai fegyelmezettség. Együtt mozogjon a csapat, együtt lélegezzen, mind védekezésben, mind támadásban. Segítsük egymást, buzdítsuk egymást, nemcsak a társakkal, de ugyanúgy a szurkolókkal is. Mert lehet, hogy ők nincsenek velünk a hétköznapokon, nincsenek ott az edzéseken, de a mérkőzésen mindig ott állnak mögöttünk, nemcsak külsői szemlélői az eseményeknek, hanem fontos részesei is. Fontosnak tartom, hogy ezt érezzék, hiszen mi számítunk rájuk, ők is a Honvédhoz tartoznak.
