A csütörtöki Montenegró elleni mérkőzésen mutatkozhatott be a magyar válogatottban Gazdag Dániel, aki 101 évvel Varga Péter debütálása után 102. Honvéd-játékosként debütált a nemzeti csapatban.
Három évvel ezelőtt gondoltad volna, hogy Marco Rossi csapata a Gazdag, Baráth, Holender hármassal állt fel, és ezt a csapatot a magyar válogatottnak hívják?
Á, akkor fel se vetődött ez bennem – válaszolta mosolyogva Gazdag Dániel.
Most viszont valóssággá vált!
Nagyon jó érzés volt kifutni a podgoricai stadion gyepére, amióta elkezdtem futballozni, azóta álmodozom arról, hogy bemutatkozhatok a magyar válogatottban. Sok emlék is eszembe jutott a gyerekkoromból, örülök, hogy végre sikerült.
Mikor tudtad meg, hogy kezdő leszel?
Az edzéseken többször is gyakoroltunk abban a felállásban, amiben végül pályára léptünk Montenegróban, de csak a kezdés előtt pár órával vált ez biztossá, amikor a szövetségi kapitány ismertette velünk a kezdőcsapatot.
Segített, hogy Marco Rossi, Baráth Botond és Holender Filip is ott volt melletted?
Igen, és nemcsak ők hárman, hanem mindenki sokat segített, támogatott. Beszélgettek velem az idősebbek, mondták, hogy ne izguljak, nem lesz semmi különös, csak futballozzak úgy, ahogy a Honvédban szoktam.
És tényleg nem izgultál?
Azért volt bennem egy kis drukk, kár lenne tagadni, de amikor elkezdődött a mérkőzés, addigra levetkőztem minden izgalmamat.
Miben volt más a találkozó, mint egy honvédos bajnoki?
Az iram érezhetően nagyobb volt, elsőre csak ez tűnt fel, igaz, nyilván egészen más lett volna, ha egy topcsapat, mondjuk a belgák, vagy a franciák ellen lépek pályára.
Többször is voltál már a keret tagja, viszont „csak” most mutatkozhattál be. Volt benned türelmetlenség?
Még két évvel ezelőtt, Georges Leekens hívott meg először a keretbe, majd Marco Rossi is számított rám. Minden alkalommal bíztam abban, hogy na majd most bemutatkozhatok, örülök, hogy most végül eljött ez a pillanat.
Milyen lehet a folytatás?
Szeretnék minél több mérkőzésen szerepelni a magyar válogatottban, ezért dolgozom majd a Honvédban is. Úgy akarok teljesíteni, hogy folyamatosan számítson rám a kapitány.
Az is különlegessé teheti a bemutatkozásod, hogy kisfiad, Danika szintén szeptember 5-én debütált – az óvodában.
Bizony, nagyon emlékezetes nap lesz ez az életünkben. Danika is élvezte az ovit, ahogyan én is a játékot a válogatottban.
Mi lesz a sorsa a podgoricai stadionban viselt 16-os meznek?
Ezúttal megkaptam a tartalékmezt is, így az egyiket a szüleimnek adom, a másikkal még nem tudom mi lesz, de arra gondoltam, hogy felajánlom a Magyar Futball Akadémiának, hiszen ott nevelkedtem, sokat köszönhetek az MFA-nak és a Honvédnak.
(fotó: mlsz.hu)
