Bár közel száz alkalommal játszottunk a szomszédos Románia valamelyik csapatával, mégis csupán csak négy tétmérkőzést tartanak nyilván az annalesek.
Először 1978 őszén a Politechnica Temesvár ellen játszottunk az UEFA-kupában. Hazai pályán kezdett a Bp. Honvéd, és már az 5. percben vezetéshez jutottak a piros-fehérek, amikor Pál buktatásáért büntetőt ítélt a görög játékvezető. A tizenegyest Weimper István értékesítette. A Honvéd végig mezőnyfölényben játszott, de csak a 82. percben Gyimesi révén szereztünk újabb gólt. A hajrá parádésra sikeredett, két perc múlva Pintér növelte a Honvéd előnyét, majd a 89. percben Weimper állította be a 4–0-s végeredményt. A temesvári visszavágót Rosca és Paltinisan góljaival 2–0-ra a hazaiak nyerték, de 4-2-es összesítéssel a Honvéd jutott a következő fordulóba.
a következő találkozásra hét évvel később került sor: 1985 őszén a Bajnokcsapatok Európa Kupájában (BEK) a későbbi BEK-győztes Steaua Bukarest volt az ellenfelünk. A Bozsik Stadion átépítése miatt az első mérkőzést a Fáy utcai Vasas-pályán játszottuk. A Honvéd viszonylag korán, a 33. percben vezetést szerzett Détári révén, de sajnos több gólt nem tudtunk szerezni, így sovány előnnyel utaztunk Bukarestbe. A visszavágó rosszul kezdődött, a Steaua Piturca révén már az első percben ledolgozta hátrányát, Lacatus 35. percben elért találatával már a románok álltak továbbjutásra. A második félidő ugyanolyan rosszul indult, mint az első, Barbulescu a 46. percben betalált Andrusch kapujában, nem sokkal később büntetőhöz jutottak a románok, amit Majearu értékesített. Détári 64. percben szerzett találata csak szépségtapasz volt (1-4).
Az ötödik, s egyben legutóbbi találkozásra pedig egy héttel korábban Győrben került sor, az Universitatea Craiova elleni Európa-liga-selejtező hozta az első döntetlent (0–0), s bár az eddigi két romániai tétmeccsen nem sikerült győznük, bízunk benne, hogy most megszakad a sorozat, vagy gól(oka)t szerezve érünk el döntetlent!
