Fájós térde miatt már az edzőtábor előtti napokban is különmunkát végzett Djordje Kamber, majd eleinte Törökországban is az együttestől külön dolgozott, szombaton viszont a társakkal gyakorolt a csapatkapitány.
„Szombaton már futottam és csapattal együtt edzettem, az erősebb futások sem maradtak el és a labda is előkerült, szóval alakulnak a dolgok. Vigyázni kell, de egyre jobban vagyok, sokkal jobb, hogy füvön edzünk, nagyon jó érzés volt focicipőt húzni és a pályán lenni. Pénteken csak a lelátóról nézhettem a meccsünket, rossz érzés volt, főleg, hogy itt jó időben, jó pályákon, jó ellenfelekkel készülhetünk, bízom benne, hogy a hétfői mérkőzésen már pályára léphetek – mondta Djordje Kamber, aki aztán a csapat napját is összefoglalta. – Délelőtt regeneráló futás, cicázás és taktikai gyakorlás volt a program, míg délután lehetett egy kicsit pihenni, lemenni a szálloda wellnessközpontjába. Igaz, ami engem illet, én délután is kint voltam a pályán, edzettem, pihentem már eleget a sérülés miatt, most már dolgozni kell.”
A nap legjobb/legviccesebb momentuma:
„Nem is kérdés, Tonci Kukoc. Ő a szobatársam, mellette soha nem lehet unatkozni, ezen a napon is voltak vicces történetek, amiken jót nevettünk, ezeket azonban nem mesélhetem el.”
