Jó reggelt, Győztesek! Ha kedd, akkor Hemi-vlog!
– utoljára írhatjuk le ezeket a mondatokat, hiszen George F. Hemingway vállalata értékesítette a Honvéd FC Kft-t, így a jövőben fájó búcsút kell vennünk a Digi Sport Reggeli Start című műsorban szereplő Hemi-vlogtól is.
Most az utolsó rész következik, ahol Hemingway úr jó néhány embernek köszönetet mondott, no meg elbúcsúzott a szurkolóktól.
Hajrá, Honvéd! Csak a Kispest!
George F. Hemingway 2006 nyarán vásárolta meg a Budapest Honvéd FC együttesét, amellyel 2007-ben máris Magyar Kupa-győzelmet ünnepelhetett, rá két évre pedig ismét elhódította a gárda serleget, a két diadal között pedig szintén döntőzött a gárda, 2008-ban azonban az egy éve legyőzött DVSC örülhetett.
A Honvéd 2013-ban bronzérmet szerzett az NB I-ben, amit azt jelentette – hogy a 2004-es NB I B-s bajnoki aranyat leszámítva –, 1994 után lett ismét dobogós, 2017-ben pedig egy csodálatos idény végén, a sorsdöntő meccsen a nagy rivális Videotont legyőztv ünnepelhetett bajnoki címet a gárda. 1993 után először, összesen pedig tizennegyedszer.
A bajnoki cím mellett ráadásul Marco Rossit is a Hemingway-érának köszönheti a Honvéd, és a magyar futball, hiszen az olasz szakember 2012 és 2014, illetve 2015 és 2017 között is irányította a piros-feketéket, majd a dunaszerdahelyi munkássága után lesz a magyar válogatott szövetségi kapitánya.
George F. Hemingway 2007-ben alapította meg a Magyar Futball Akadémiát, amely azóta 20 korosztályos bajnoki címet szerzett, és négy válogatott játékost adott a nemzeti tizenegynek: eddig Vécsei Bálint, Botka Endre, Baráth Botond és Holender Filip lépett pályára a válogatottban. Felkészül: Gazdag Dániel. (Mellettük pedig Debreceni András és Eppel Márton is ebben az időszakban került be a magyar válogatottba.)
A Reggeli Startban egyébként George F. Hemingway vlogja mellett Szabados Gábor közgazdász is vendég, a téma természetesen a Honvéd eladása volt, a beszélgetést pedig itt lehet megnézni.
George F. Hemingay búcsúvlogjának írásos változata:
Jó reggelt, Győztesek!
Ma utoljára. Bizony. Ki gondolta volna, hogy eljön ez a nap, amikor utoljára beszélek szurkolóinkhoz, kispestiekhez, honvédosokhoz, és azokhoz, akiknek kedvük van hozzá, hogy meghallgassák reggeli beszédemet. Ahogy gondolom, most már mindenki tudja, vállalatom értékesítette a Budapest Honvédot és a Magyar Futball Akadémiát. Azt gondolom, hogy jó kezekbe helyeztük, a metALCOM vette meg. Olyan emberek vannak a metALCOM-ban, akik nem csak, hogy sportoltak, vannak, akik még mindig sportolnak, de szeretik a Honvédot, kedvelik a Honvédot, és akarják, hogy a Honvéd legalább olyan jól működjön, mint most, vagy talán még jobban.
Remélem, hogy tudnak majd még szponzorokat hozni, és ezért még jobb játékosokat tudunk majd vásárolni, még jobb játékosokat tudunk a csapathoz hozni, nyáron megerősíteni a csapatot, hogy biztos legyen, hogy minden évben bizony az európai kupaindulás realitás legyen. Valóság legyen.
Ugyan elköszöntem a dolgozóinktól, elköszöntem a honvédosoktól, de most szeretnék elköszönni a szurkolóinktól. Tudom, hogy vannak olyanok, akik tényleg szeretnek, köszönöm a tiszteletüket, a szeretetüket, és vannak bizony olyanok, akik hát ki nem állnak. Hát az életemben már előfordult egy párszor, hogy találkoztam olyan emberekkel, akik nem tárt karokkal fogadtak, nem teljes szeretettel, az élet az ilyen.
Szeretném elmondani, hogy nekem nagyon jólesett az a szeretet, tisztelet, szurkolás, támogatás, amit én Kispesten kaptam. Lehet, hogy a nagyvilág nem támogatott minket, lehet, hogy a szponzorok nem jöttek, sőt biztos, lehet, hogy sok helyről nem kaptunk támogatást, a szurkolóink mindig támogattak minket. Ez nagyon fontos. Remélem, hogy a szurkolói mag, amit sikerült kialakítani az elmúlt években, tovább erősödik. Hogy azzal a munkával, amit a stábunk végez az iskolákban, és amit még fog végezni, intenzívebben az iskolákban, ennek az erőfeszítésnek az lesz a vége, hogy még több fiatalt, még több gyereket tudunk behozni ide.
Nem változott a véleményem a Budapest Honvéd ezévi szereplésével kapcsolatban, azt gondolom, hogy a Honvédnak reális sansza van, hogy az európai kupában induljon. Akkor is, ha vannak kisiklások. Jó csapatunk van, jó edzőnk van, és nagyszerű szurkolótáborunk van. Szeretném azt is elmondani, hogy az itt töltött idő legszebb része az volt, amikor a Magyar Futball Akadémiával foglalkoztam, amikor az U14, U15, U16, U17, U19 – valamikor még U18 is volt – csapatok edzéseit, mérkőzéseit látogattam. Amikor néztem, hogyan fejlődnek a gyerekek, amikor néha ránéztem a tabellára, amikor ünnepeltünk Puskás Suzuki-kupa, vagy Honvéd-kupa-győzelmet. Amikor nagy ellenszéllel szemben sikerült nagyon sok mindent elérnünk.
Végül, ha már köszönetet mondok, szeretném azt is elmondani, hogy nagyon sok segítséget kaptunk az utánpótlással, a különböző dolgokkal kapcsolatban a kormánytól, Orbán Viktortól, szeretném neki megköszönni. Tényleg, 2010 előtt haldokoltunk, az egész magyar labdarúgás haldokolt, és most föltámadt. Emberek türelmetlenek, szeretnék már most megverni a horvátokat…, ja ez már sikerült is. De nem fog minden héten sikerülni. Nem csak sikerekről beszélünk. Azt szeretném mondani, hogy türelem kell, és mindenkinek köszönöm, aki segített minket.
Hadd jegyezzem meg, hogy az elmúlt 12 év és 9 hónap kemény volt, voltak nagyon nehéz periódusok, voltak, könnyebbek, voltak szépek, voltak csúnyák, de nagyon sok jó emberrel találkoztam. Szeretném megköszönni azoknak, akik bizony hozzájárultak ahhoz, hogy a Budapest Honvéd tündököljön. Talán még nem régi fényében, de tündököljön, és hogy jó irányba menjen.
Szeretném megköszönni Sisa Tibornak, aki egy nagyon nehéz szezont töltött nálunk, aki becsületesen, tisztességesen dolgozott, és aki próbált megtenni mindent annak érdekében, hogy csapatunk sikeres legyen. Szeretném megköszönni Supka Attilának, aki most is ugyan itt van, már harmadszor van nálunk, aki munkájával, azzal, hogy egyben tartotta a csapatot, azzal, hogy együtt tudott velem dolgozni, nagyon sokat tett hozzá ahhoz, hogy a Budapest Honvéd sikeres legyen. Az edzők közül még szeretném külön megköszönni Marco Rossinak, akit Olaszországból hoztunk, amikor edző kellett, és bizony tizenkilencre húztunk egy lapot, mert Marco akkor ismeretlen volt, senki sem tudott róla, de mi bíztunk benne. Mi bíztunk benne, és ő meghálálta a bizalmat. Meghálálta a bizalmat azzal, hogy sikerre vezette a csapatot, azzal, hogy bajnokságot nyert a csapattal, és hát most mint a Magyar Labdarúgó-szövetség szövetségi kapitánya, büszkén mondom, azért a Magyar Labdarúgó-szövetség szövetségi kapitánya, a magyar labdarúgás szövetségi kapitánya, mert nálunk volt, és olyan eredményeket ért el, amiket elért nálunk, és később a DAC-nál is.
Nagyon sok munkatársam volt itt, aki nagyon sokat tett hozzá ahhoz, hogy sikeresek legyünk. Az ember elfelejti ezeket a dolgokat, de ez borzalmasan fontos. Hadd mondjam el, hogy ugyan ő már más vállalatnál is dolgozott velünk, mint ügyvezető igazgató, mint képviselőm, Gács Pál az, aki mindig becsülettel irányította a csapatot, irányította a klubot, irányította a kft-t, egy olyan környezetben, ahol bizony nem könnyű becsületesnek lenni, ha egy fizetett alkalmazott vagy. Szeretném megköszönni Takács Máriának, aki a pénzügyeink intézte, azon kívül Dudás Tamásnak, aki a marketing igazgatónk. És az elmúlt időben a sajtónk is megújult, Rác Benedek lett a sajtóigazgató, kommunikációs vezető, és bizony azt kell mondanom, hogy sokkal jobbak lettünk. Szeretném köszönni azoknak is a munkáját, akik éveken keresztül segítettek nekünk, bizony néha nagyon nehéz időkben, a honlapunkon különböző komputerdolgokkal, Éless Dénes az, akit ki kell emelnem, mert nagyon sokat segített nekünk. Szintén szeretném megköszönni a szurkolói csoportoknak, a szurkolói csoportok vezetőinek, akik segítettek abban, hogy minden renden menjen itt.
Végül szeretném elmondani, hogy a magyar labdarúgásnak elég sok baja van, de vannak nagyon szép dolgok, nagyon jó dolgok is. És azt hiszem, hogy ha engedik, hogy a klubok tevékenykedjenek, ha nem hoznak olyan döntéseket, amelyek a klubokat megfékezik, akkor a magyar labdarúgás jövője sokkal jobb lesz, mint akárki itt gondolja. A válogatotté is, a klubcsapatoké is.
Végezetül nagyon szépen köszönöm a nézőknek, akik nagyon hosszú ideig kitartottak mellettem, az olvasóknak, akik a blogomat olvasták előtte, és akik most nézik ezt a vlogot. Én nem leszek már itt, de úgy gondolom, hogy jó kezekbe helyeztem a Honvédot, és úgy gondolom szintén, hogy a Honvéd régi fényében fog tündökölni.
Megköszönöm szíves figyelmüket, George Hemingway voltam, immár utoljára. Viszlát!
