A Budapest Honvéd több mint egy évszázados históriája számtalan vidám és kevésbé örömteli történetből áll, ezt az óriási anekdotakincset szeretnénk megosztani olvasóinkkal, sorozatunkban pedig hétről hétre összegyűjtöttük a legérdekesebb történeteket – 21. rész.
1936 nyarán a Kispest Lengyelországban túrázott. A piros-feketék több lengyel város mellett (Tomasov, Lodz, Drohobycz, Borislav) eljutottak Lwówba is. A történelem viharában a város többször „országot váltott”, része volt a lengyel királyágnak, a Habsburg Birodalomnak (Lemberg), a Szovjetuniónak, manapság pedig Ukrajnához tartozik Lviv néven.
Két meccs között a csapat sorra járta Lwów nevezetességeit, végül eljutott a temetőbe. A tolmács lelkesen magyarázta a fejfák feliratait, miközben Serényi Imre az együttes mókamestere figyelmesen hallgatta a lengyel mondókáját és úgy bólogatott, mint, aki érti a tolmács szavait.
– Te érted mit mond? – kérdezte Havas, a csapat jobbfedezete.
– Hát persze. Arról beszél, hogy itt egy egész futballcsapatot temettek el, mert durván játszott, s a feldühödött közönség mérgében agyonütötte valamennyi tagját.
A kis Havas megszeppent, többet nem is kérdezett.
A délutáni mérkőzésen az egyik kispesti hátvéd alaposan felrúgta a kitörő lengyel csatárt, mire Havas kétségbe esve kiabált.
– Vigyázz, még a végén agyonütnek minket is!
A kispesti játékosok között olyan nevetés tört ki, hogy alig tudták folytatni a játékot. Végül nemcsak „túlélték” a meccset, hanem le is győzték a lengyeleket.
