„Gyere, gyere, gyere” – biztatta még a 84. percben is a társakat Zsótér Donát, ami érthető is, hiszen a győzelemért hajtott a Budapest Honvéd a Paks elleni bajnokin. Főleg, miután a 66. percben emberelőnybe kerültek a mieink, s innentől nem is lehetett más a cél, mint begyötörni még egy gólt, megszerezve ezzel a három pontot, amelyhez időnként közelebb, máskor meg távolabb álltunk a meccs folyamán, és bár összességében az egy pont sem értéktelen, mindenkiben maradt hiányérzet.
Közel másfél órával Zsótér Donát buzdítását megelőzően előttünk adódtak a találkozó első lehetőségei, de a két Norbert, Balogh fejese és Szendrei emelése sem talált utat a kapuba, utána pedig azért a Paks is megmutatta, nem véletlenül áll a tabella hatodik helyén, ráadásul a harmadik legtöbb gólt szerezve.
Igaz, az első félidőben nemcsak a Honvéd, a vendégek sem tudtak betalálni, ehhez pedig a védelmünk mellett Tomás Tujvelre is szükség volt, kapusunk bravúrokkal bizonyította, méltó helyre került a Kispesti Labdarúgásért Támogató Egyesület Bozsik-díja, amelyet 2020 legjobb Honvéd-játékosaként vehetett át az örökifjú kapuvédő.
Az első felvonás tehát gól nélkül zárult, ekkor azonban még bíztunk benne, hogy nemcsak a meccs előtti díjkiosztó – Tujvel mellett az év ifjúsági játékosa, Bocskay Bertalan vehette át a KLTE elismerését –, hanem a három pont megszerzésének okán is lesz miért mosolyognunk. Aztán eltelt néhány perc, és egészen másféle érzelmek erősödtek fel. Bár inkább nem idéznénk pontosan, hogy mit is kiáltott Balogh Norbert az 52. percben, a dühös érzelemkitörést illetően teljes mértékben egyetértettünk a támadónkkal. Sőt, nemcsak akkor, hanem három és négy perccel korábban is a mérgelődés volt az úr a kispesti oldalon.
Önmagában is bosszantó volt, hogy a második félidő elején két Honvéd-helyzet is kimaradt, az meg főleg, hogy a kettő között megszerezte a Paks a vezetést. Oximoronnak hangzik, de pozitívum a kapott gólban, hogy ébresztőleg hatott a csapatra, hiszen Ádám Martin találata után három perccel jött Balogh Norbert nagy helyzete, és ami nem jött össze az 52. percben lábbal, sikerült hárommal később fejjel – Bőle Lukács bal oldali beadását fejelte Balogh Norbert a kapu bal oldalába.
Az egyenlítés is lendületet adott, ráadásul a 66. percben előnybe, igaz, „csak” emberelőnybe kerültünk, miután Papp Kristóf megkapta a második sárga lapját. Innentől fogva még egyértelműbb volt, hogy a három pontért hajtunk tovább, ennek érdekében Pisont István a támadósorban frissített, az utolsó negyedórában pedig már Thierry Gale és Zsótér Donát volt a két szélső védő, miközben a Balogh Norbert, Boubacar Traoré páros mögött ott volt Nagy Dominik és Gazdag Dániel is.
Hiába azonban a támadó felfogás, hiába hajtották egymást a játékosaink, csak nem akart megszületni a győztes gól. Ehhez talán a cikkünk elején idézett Zsótér Donát állt a legközelebb, éles szögből leadott ballábas föld-levegő rakétáját azonban Hegedűs kapus kiütötte a 88. percben, míg a hátralevő percek inkább küzdelemmel kísérve teltek el, így meg kellett elégednünk az egy ponttal, no meg azzal, hogy 2021-ben továbbra is veretlen a három meccsen öt pontot szerző Honvéd.
