Ezen a héten is hoztunk nektek három emlékezetes mérkőzést a kispesti futballtörténelemből, ezúttal március 1–7. közti találkozókról olvashattok, többek között sorsdöntő negyedórákról és Pintér lábcsókjáról.
KISPESTI TRIPLA NEGYEDÓRA ALATT
1932.03.06.: Kispest FC–Vasas 4–2 (1–1)
Az esőtől mély, nehéz pályán a Kispest jobb állóképességével megérdemelt győzelmet aratott. A Vasas csak az első félidőben tudta változatossá tenni a játékot. A szünet után a Kispest negyedórán belül három gólt lőtt. Az első 15 percben a Kispest nagy fölényben játszott, mégis az első gólt a kilencedikben a piros-kékek szerezték. A Kispest továbbra is támadásban maradt, ami a 27. percben vezetett eredményre amikor Fürstner kapásból lőtte a kapuba a piros-feketék egyenlítő gólját.
A térfélcsere után a Kispest fölénye fokozódott, és gyakorlatilag negyedóra alatt eldöntötték a két pont sorsát. A 49. percben nagy kavarodás végén Keresztes juttatta a hálóba a labdát, majd nem sokkal később Serényi és Dormos vette be a vasasok kapuját. A piros-kékek egy védelmi hiba után szerezték szépítő góljukat.
KFC: Dénes – Rozgonyi, Hunyadi – Purczeld, Tőrös, Keresztes – Paczolay, Dormos, Kormos, Fürstner, Serényi. Edző: Raix Gusztáv
A SZÜKSÉGSZÉLSŐ KÉT GÓLT LŐTT
1942.03.01.: Kispest FC–Szegedi VSE 4–1 (2–1)
A Szent Imre herceg úti pályán a győzelem reményében 3 ezer kispesti buzdította csapatát a Szegedi VSE ellen. Puskás Ferenc edzőnek gondot okozott, hogy a csapat balszélsője, Nagy Endre beteg lett. Nagy helyét Beke foglalta el, a balösszekötő posztján pedig Laki Ferenc személyében újoncot avatott a KFC. A Kispest jobb volt, és a „sárdagasztást" is jobban bírta. A piros-feketék hamar felismerték, hogyan kell a sáros, mély talajon futballozni. A kispesti csatársor motorja a két szélső, Egresi és Beke voltak, utóbbi két gólt is lőtt, a másik két találatunk Nemes nevéhez fűződött. A győzelem megnyugtatta a kételkedőket, akik az őszihez hasonló rossz rajttól féltették a csapatot.
KFC: Vécsey – Kajdácsi, Gazdag – Zalai, Villányi, Hidasi – Egresi, Nemes, Mészáros, Laki, Beke. Edző: Puskás Ferenc
TÉRDCSÓK A LÁBRA
1980.03.01.: Bp. Honvéd–Tatabányai Bányász SC 4–0 (1–0)
A bajnoki cím felé menetelő Bp. Honvéd a Tatabányát fogadta Kispesten, és ennek megfelelően magabiztosan kezdtek a piros-fehérek. A 35. percben született meg a csapat vezető gólja, Dajka öt méterről védhetetlenül fejelt a jobb sarokba.
A második félidőben kemény, heves küzdelem folyt a pályán, s a Honvéd csak negyedóra eltelte után tudta ismét magához ragadni a kezdeményezést. A 70. percben Gyimesi bal oldali szöglete kipattant a védőkről, a 16-os előtt helyezkedő Pintér pedig kapásból a kapuba bombázott. A hosszú sérülés után visszatérő játékos örömében megcsókolta a gólt lövő lábát! Öt perc múlva Dajka szerezte a Honvéd harmadik gólját. A 80. percben Pintér tálalt Gyimesi elé, a csatár látva, hogy a tatabányai hálóőr kilépett kapujából, bravúrosan átemelte felette a labdát. A kispestiek győzelmükkel nagy lépést tettek a bajnoki cím megszerzése felé.
BHSE: Gujdár – Paróczai, Kocsis I. (Pintér, 59.), Garaba, Varga J. – Pál, Nagy A. – Bodonyi, Weimper, Dajka, Gyimesi. Edző: Tichy Lajos
