2–1-es vereséget szenvedett a magyar válogatott a Szlovákia elleni Európa-bajnoki selejtezőn, amelyen a volt kispesti Baráth Botond is szerepet kapott. Védőnk végigjátszotta a meccset, a lefújás után azonban kiállította a játékvezető.
Mi történt a mérkőzés végén?
Odamentem a játékvezetőhöz és megkérdeztem tőle, hogy miért volt ennyire kényelmes a mérkőzésen – kezdte nagyot sóhajtva Baráth Botond a honlapunknak és a Nemzeti Sportnak adott közös interjújában. – Úgy tűnik, hogy a bírók belekényelmesedtek a VAR-ba, inkább visszanézik az egyes szituációkat, és nem fújják be elsőre a vitatott helyzeteket, mondván majd a videóbíró segít. Ezért mondtam neki, hogy kicsit kényelmesre vette a meccset.
A piros lap azt mutatja, hogy nem értékelte a kritikát.
Úgy néz ki, nem nagyon tetszett neki, hogy odamentem hozzá. Egész meccsen azt éreztem, hogy kipécézett magának, nem értem, mi volt az oka. Folyamatosan nekem dirigált, miközben csak annyit kértem tőle, hogy figyeljen. A szlovákok állandóan elrúgdosták a labdát, a cseréknél rendre a leghosszabb úton mentek le a pályáról, mintha csak ránk vonatkozna az új szabály.
Látszik rajtad, hogy megviselt a vereség.
Szomorú vagyok, mert nem erre készültünk, úgy mentünk ki a pályára, hogy behúzzuk a meccset. Ennek megfelelően is kezdtük a játékot, a kapott gól viszont nem jött jókor, de utána felálltunk, mentünk előre. Nagyon jó időben szereztük az egyenlítő gólt, azonban mire felpörögtünk volna, megint kaptunk egy pofont, a semmiből rúgtak egy szerencsés gólt, a srác fel se nézett, csak ellőtte, innen pedig már nem tudtunk felállni.
És a gólszerzőt már te sem tudtad megelőzni.
A szabadrúgásnál tartottuk a vonalat, a bal kezemnél állt, így azt hittem, lesen van, ezek szerint sajnos nem így volt, mire pedig odaértem volna blokkolni, ellőtte a labdát, ami szerencsésen beakadt.
Ha betalálunk az első félórában, akkor megnyertük volna a meccset?
Sőt, nemcsak az elején, a végén is voltak még lehetőségeink. Ha egy kicsit több erőnk lett volna még… Hatalmasat küzdöttek a srácok, (Szalai) Ádi próbált minden labdát megtartani, volt egy helyzete is, balszerencsések voltunk a befejezéseknél.
A Szlovákia elleni Eb-selejtezőt mindenki az év meccsének kiáltotta ki. Nem volt túl nagy a nyomás rajtatok?
Egyáltalán nem éreztem ezt. Tudtuk, hogy fontos mérkőzés vár ránk, de pont ugyanannyira fontos, mint a Horvátország, vagy a Wales elleni találkozó volt. Ráadásul a meccs során azt éreztem, hogy mi gyakorlunk nyomást az ellenfélre, valamiért azonban nem jött ki a lépés.
Kétszer játszottunk a szlovákokkal és mindkétszer kikaptunk tőlük. Jobb a szlovák válogatott, mint a magyar?
Nem mondanám. A nagyszombati mérkőzésen a taktikánk nem működött jól, a hétfői meccs pedig a szerencsén múlott. Nem hiszem, hogy jobb, inkább szerencsésebb csapat.
Kisebb kihagyás után érkeztél a válogatotthoz, hogy érzed most magad?
Nem vagyok fáradt, jól érzem magam, tudtam volna még játszani, küzdeni tovább a szlovákok ellen is. Kansasban volt egy kisebb sérülésem, és még nem tudtam magam visszaverekedni, azonban teszem tovább a dolgomat, lesz, ami lesz. Ha játszom, akkor úgy, ha nem, akkor megpróbálom más módon segíteni a csapatot.
De jól érzed magad a Kansasnél?
Abszolút, minden rendben.
Hogyan látod a továbbjutási esélyeinket a szlovákok elleni vereség után?
Menni kell előre, küzdeni, százhúsz százalékot kiadni magunkból. Nem szabad feladnunk, van még remény és esély. Bízom benne, hogy a szerencse is újra a mi oldalunkra áll a következő meccseken.
Egyelőre nem tudni, hogy hány mérkőzésre szóló eltiltást kapsz. Három meccs van még hátra a selejtezősorozatból, látsz arra esélyt, hogy pályára lépj még?
Meglátjuk, hogy mit ír be a bíró a jegyzőkönyvbe, ezzel sajnos már nem tudok mit kezdeni, nem tudok változtatni rajta. Bízom benne, hogy lehetőséget kapok még a selejtezőkön, azonban ha a csapatnak arra van szüksége, hogy más játsszon a helyemen, s ő megfelelő teljesítményt nyújt, akkor az ő játékát kell erőltetni.
