Jó volt ránézni a vendégszektorra az Új Hidegkuti Nándor Stadionban – a Kispest-tábor ugyanis teljesen megtöltötte a nekünk szánt lelátórészt, már elővételben elkelt a több mint félszáz jegy, szurkolóink pedig nemcsak a létszámról, hanem a remek hangulatról is gondoskodtak az első pillanattól fogva.
Erre szükség is volt, hiszen az újabb kulcsfontosságú meccsen az MTK ellen léptünk pályára, abban a tudatban, hogy győzelem esetén tíz pontra növelnénk előnyünket az utolsó helyen tanyázó riválissal szemben és a hatodik helyre léphetnénk előre a tabellán. Persze azzal is tisztában voltunk, hogy a 12. hely ellenére sem tekinthetünk tuti sikerként a meccsre, mivel az MTK (is) az életéért küzd, ennek megfelelő harcos, feszült mérkőzés kerekedett a találkozóból.
Erről sokat elárul az is, hogy Andó-Szabó játékvezetőnek nemcsak a gúnyája volt sárga, hanem a kezében is állandó kellék volt a kártya, az első félidőben hatszor mutatta fel, s ami a legnagyobb gond, hogy ebből a hatból kétszer Marko Petkovicnak.
Védőként előbb ellökte, majd a játékvezető szerint a kezét használva állította meg Kovácsrétit, a három perc alatt kapott két sárga után pedig véget ért számára a találkozó. A találkozón, amelyen elmaradtunk a korábbi meccsek jó teljesítményétől, ennek ellenére így is volt gólveszély a játékunkban (gondolva Hidi Patrik, vagy Nenad Lukic lövésére, illetve egy-egy ígéretes megindulásra), igaz, Szappanos Péter védéseire is szükség volt ahhoz, hogy a szünetben nulla nullára álljon a mérkőzés.
A kiállítást követően természetesen megváltozott a játék képe, számunkra még fontosabb lett a stabilitás, a fegyelmezett védekezés, amely keretében a szünetig Zsótér Donát húzódott vissza balhátvédnek, míg Albi Doka átrándult az eredeti helyére, a jobb oldalára.
A térfélcserét követően aztán Doka ismét a bal oldalon folytatta, míg jobbra érkezett a Zinédine Machach-t váltó Baráth Botond, majd az utolsó fél órára Bőle Lukács és Boubacar Traoré beállításával próbálta frissíteni a csapatot Nebojsa Vignjevic, aki a szünetben finoman szólva sem volt elégedett az addig látottakkal.
Tegyük hozzá, ha a játék visszafogott is volt, aztán a második felvonás elején az mindenképpen pozitívum lehetett, hogy bár az MTK-nál volt többet a labda, a meccset nézve nem lehetett megállapítani, melyik együttes futballozik tíz, s melyik csak kilenc mezőnyjátékossal. Sőt, a félidő derekán Bőle Lukács szögletből lőtt kapufát, Baráth Botond csúsztatását meg Mijatovics kapus húzta le. Igaz, a túloldalon a mi védelmünknek is akadt feladata, hiszen a hazai együttes egyre nagyobb erőket mozgósított, hogy gólra váltsa az emberelőnyét.
Ez sajnos végül a 76. percben sikerült is, egy MTK-szöglet után Szappanos Péter még védett, a kipattanót azonban Grozav lőtte a hálóba, az asszisztens zászlaja pedig hasztalan emelkedett, Andó-Szabót abban erősítette meg a VAR, hogy nem volt les – vezettek a kék-fehérek.
A hajrában még próbálkoztunk, érkezett Thierry Gale és Mohammed Kadiri, de nagy helyzetet már nem tudtunk kialakítani, így vereséget szenvedtünk, ami azért is fájó, mert jobb játékkal, egyenlő létszámban több lett volna ebben a meccsben.
OTP BANK LIGA, 24. FORDULÓ
MTK BUDAPEST–BUDAPEST HONVÉD FC 1–0 (0–0)
Új Hidegkuti Nándor Stadion, 2918 néző
V: Andó-Szabó Sándor (Albert I., Berényi Á.)
G: Grozav (76.)
K: Petkovic (35.)
MTK: Mijatovic – Várkonyi, Szépe, Nagy Zs., Sluka – Mezei (Ramadani, 77.), Kata – Stieber (Vancsa, 68.), Szakály (Miovski, 68.), Kovácsréti (Grozav, 68.) – Futács (Palincsár, 85.)
Vezetőedző: Márton Gábor
Honvéd: Szappanos – Petkovic, Batik, Lovric, Doka – Hidi (Kadiri, 83.), Petrusenko – Nagy D. (Gale, 83.), Zsótér (Bőle, 62.), Machach (Baráth, a szünetben) – Lukic (Traoré, 62.)
Vezetőedző: Nebojsa Vignjevic
