„Cserél az MTK, a 2-es számú Nagy Gergő helyett 22-essel Kovács Dominik áll be” – töltötte be a teret a BVSC stadionjának hangosbemondója, aki aztán helyesbített Honvédra, hiszen a vörös-feketék második csapata mérkőzött a Szőnyi úton a Váccal, a nyári sportsérvműtétjét követően pedig most játszott először tétmeccset a kispestiek bajnok és kupagyőztes középpályása. Mellette Horváth András is „első bálozó” volt, kapusunk majd’ egy év után védhetett újra, s tette mindezt kapott gól nélkül, magabiztos, szép védéseket bemutatva.
A találkozón persze nemcsak Horváth András kisebb és nagyobb védéseit láthattuk, a túloldalon Halasi Péter is biztos pont volt a kapuban, ráadásul az első felvonásban sem unatkozhattunk, sőt az volt a mozgalmasabb negyvenöt perc, de hiába a helyzetek, gólt egyik együttes sem tudott szerezni, így nulla nullával ért véget a találkozó.
NB III, KÖZÉP-CSOPORT, 3. FORDULÓ
Vác FC–Budapest Honvéd FC II 0–0
Budapest, Szőnyi út, 150 néző
Vezette: Sipos Katalin (Marozsi G., Gordos Á.)
VÁC: Halasi – Zámbó, Kasza, Ódé, Tóth B. – Szalánszki, Bonivárt, Lukács K. (Sárosi, 74.), Sórecz – Sóron (Magos, 79.), Szenes (Rusvay, 83.)
Vezetőedző: Burzi Attila
HONVÉD: Horváth A. – Buna (Kerezsi, 78.), Kálnoki-Kis, Szabó A., Csányi – Bartha (Csörgő, 57.), Nagy G. (Kovács D., a szünetben) Eördögh, László D. – Németh D., Lukács D.
Vezetőedző: Simon Miklós
Simon Miklós: – Egy olyan, ízig-vérig felnőttcsapattal játszottunk, amely nagyon keményen, sokszor már durván futballozott, de ebben fel tudtuk venni velük a versenyt, ennen nagyon örülök. Amit elterveztünk, azt jó párszor a srácok megcsinálták, és akkor helyzetekbe is tudtunk kerülni, ez a legfontosabb. A befejezésekbe sajnos hiba csúszott, rossz döntéseket hoztunk, de hangsúlyozom, egy kemény, masszív csapattal vettük fel a versenyt, ezért vagyunk itt, ez a célunk. A gólszerzésnél pedig, ha áttörjük a gátat, akkor biztosan sokkal könnyebb meccseink lesznek a jövőben.
