Nem könnyű eligazodni a Népligeti Sportcentrumban a tucatnyi futballpálya, uszoda és tornacsarnok között, de a vasárnapi nyugalomban az idősebb fradisták és a hangszóróból áradó zene előzékenyen segítette a Ferencváros és a Honvéd második csapatainak mérkőzésére igyekvőket. Kétszázhét első- és négy másodosztályú bajnokit követően az első NB III-as Fradi-Honvéd következett, és bár a két futballklub második számú együttesei között, a találkozót mindenképp megillette a „rangadó” jelző. A délelőtti időpont ellenére nem éppen zsúrhangulat jellemezte az összecsapást, a nagyjából 250 lelkes szurkoló között felbukkantak kispestiek is, de többségben voltak a ferencvárosi drukkerek, a második csapatot is remekül ismerő „nagy öregek”.
A bemelegítő zenét, a stoplik kopogását és a játékosok beszélgetését gyakran zavarták meg a pálya melletti töltésen elhúzó vonatok, amelyek utasai – igaz, csak pillanatokra – betekintést nyerhettek az összecsapásba.
Így ők is láthatták, hogy kispesti Keresztes Noel, aki a múlt héten mindössze 16. születésnapját ünnepelte, most a kezdőcsapatban mutatkozhatott be a felnőttek között. Fiataljaink mellett a kapuban Horváth András, a védelemben Kálnoki-Kis Dávid, a középpályán pedig Nagy Gergő képviselte a rutint együttesünkben. A Ferencváros összeállításában is találkozhattunk elsőosztályú múlttal rendelkező futballistákkal, elég csak a tizenhatszoros válogatott Leandro de Almeidát, vagy a szerb légióst, Dejan Georgijevicset említeni.
Egy húszkocsis tehervonat robaja mellett, kiegyenlített játékkal kezdődött a találkozó, inkább a mezőnyben gyűrte egymást a két gárda. Csányi Ádám hatalmas mentésénél szisszent fel először a hazai tábor, míg a Honvéd szabadrúgásokból veszélyeztetett, védőink hosszú indításait pedig többször is fejjel takarította el Szécsi Gergő, az FTC hálóőre. Nem volt durva csata, de az orvosi stábok is rendesen foglalkoztatva voltak a találkozó folyamán, szerencsére a két együttes megúszta súlyosabb sérülés nélkül a csatát.
A 21. percben már gólt kiáltva ugrott magasba a ferencvárosi publikum, ám Csonka lövése csak a labdafogó hálót rezgette meg, a túloldalon László Dávid bombáját látványos repülőút végén tornázta szögletre Szécsi. A 37. percben már nemcsak felugrottak, de talpon is maradtak a zöld-fehérek, a László ápolása miatt keletkezett röpke emberelőnyt hamar gólra váltották vendéglátóink: Csonka ügyes centerézésével Georgijevics fordult le, és 10 méterről nem hibázott.
László – gyógyulása örömére – egy perccel később szinte kettétörte a felső lécet bombájával, de mi maradtunk támadásban és egy parádés Bartha, Eördögh összjátékot követően előbbi egalizált!
„Most találtam be először az NB III-ban, örökké emlékezetes marad – lelkendezett fiatal támadónk. – Szorult helyzetben voltam, először vissza akartam passzolni, de azt a sávot is lezárták a Fradi védői. Csináltunk egy kényszerítőt Eördögh Andrással, kicsit röviden jött vissza a labda, azonban épphogy el tudtam lőni a rövidre. A kapus is beleért, de szerencsére bement.”
A szünetben Keresztes helyére a barbadosi Thierry Gale érkezett, csapatunk a második félidőben fokozatosan került mezőnyfölénybe és késztette védekezésre a Fradit. A hazaiak ellencsapásai rendre leshelyzetbe torkolltak, remekül működött a Kálnoki-Kis Dávid és Artur Craciun által menedzselt csapda. A 63. percben Bartha akár második gólját is jegyezhette volna, de félfordulatos lövését Szécsi kitolta. A mieink hatalmasat küzdöttek a vezetésért, labdarúgóink nem ismertek elveszett labdát, visszatámadásaikból pedig több helyzetet is kialakíthatott volna a Honvéd, pontosabb utolsó passzokkal, lövésekkel.
Az utolsó tíz percre fordulva Pisont István fia, Pisont Patrick is csatasorba állt, ismét veszélyesebb lett a kispesti támadójáték. Gale próbálkozásába épp időben tette bele a lábát egy védő, László tekerése pedig néhány centivel szállt fölé. Nem véletlenül sopánkodtak a ferencvárosi szurkolók, együttesük nem tudott a Honvéd mellett igazán kibontakozni.
A hosszabbítás utolsó perceiben aztán a Fradi is megszerezhette volna a győzelmet, de Horváth bravúrral kipiszkálta Ramadan lövését a jobb alsó sarokból. A játékvezető még megvárta a pécsi intercityt, majd három éles sípszóval véget vetett a találkozónak.
„Az első félidőben voltak olyan periódusok, amikor több helyzetet alakított ki a Fradi – értékelt a lefújást követően Bartha Botond. – A második játékrészben viszont már egyértelműen mi domináltunk, több lehetőségünk is volt megnyerni a mérkőzést. Sajnos nem sikerült, de nem vagyunk szomorúak, mert jó meccset játszottunk.”
Bartha az ezt megelőző hetekben alapembere lett második csapatunknak, fiatal kora ellenére remekül vette fel a felnőtt futball ritmusát.
„Érzem a vezetőedzőnk bizalmát, ami nagyon fontos számomra és minden találkozón igyekszem ezt meghálálni. – árulta el gólszerzőnk. – Nem egyszerű a dolgom, ezúttal is nagyon erős védelemmel néztünk szembe, de jó a csapatunk, mi, fiatal játékosok nagyon sok segítséget kapunk a rutinosabbaktól és a szakmai stábtól is.”
NB III, KÖZÉP CSOPORT, 11. FORDULÓ
Ferencvárosi TC II–Budapest Honvéd II 1–1 (1–1)
FTC Népligeti Sportcentrum
V.: Katona Balázs (Marozsi G., Juhász L.)
Gólszerző: Georgijevic (37.), ill. Bartha (40.)
FTC II: Szécsi – Orosz, Molnár, Leandro, Csontos – A. Mazonetto, Csonka – N. Mazonetto (Redzic, 75.), Katona, Szabó L. (Hajdú, 80.) – Georgijevics (Ramadan, 59.)
Vezetőedző: Máté Csaba
Honvéd II: Horváth A. – Török, Craciun, Kálnoki-Kis, Csányi – Csörgő, Nagy G., Eördögh (Feledy, 65.) – Bartha (Pisont P., 80.), László D., Keresztes (Gale, a szünetben)
Vezetőedző: Simon Miklós
Simon Miklós: – A Fradi elleni meccseknek mindig van egy külön pikantériája, ezt próbáltuk a csapatnak sulykolni, és érzésem szerint vissza is köszönt a pályán. Mindent megtettünk, hogy megnyerjük a találkozót. Az első félidőben nem játszottunk jól, de stabilak voltunk végig, a második játékrészre pedig sikerült váltanunk és irányítanunk a mérkőzést. Jól játszottunk, de mint általában egy ilyen mérkőzésen, a jó iram és a nyomás miatt olyan technikai hibákat vétettünk, amit a jövőben ki kell javítanunk. A mérkőzésnek van még egy pozitívuma, hogy Keresztes Noel teljes jogú tagja lehetett a csapatunknak, és biztos vagyok benne, hogy a folytatásban be tudja bizonyítani, miért is beszéltünk róla ennyit.
