Miről írtak 1935. március 21-én az újságok? Endréden csendőrsortűz dördült hét halálos áldozatot követelve, Harlemben fosztogatással egybekötött zavargások voltak, a franciák tiltakozó jegyzéket nyújtottak át Berlinben, közben Kispesten a KFC edzőmérkőzésen 12 gólt rúgott ellenfelének, Nemes egymaga ötször volt eredményes.… és amiről nem írtak a lapok: ezen a napon jött világra a kispesti és a magyar labdarúgás egyik legnagyobb csillaga, Tichy Lajos, akinek neve aztán 18 év elteltével egyre többet szerepelt az újságok hasábjain.
1954-ben Salgótarjánban pályára lépett a világ egyik legjobb csapatában, a Bp. Honvédban, akkor, ott egy páratlan karrier vette kezdetét.
A fiatal középcsatár a 81. percben első élvonalbeli bajnoki mérkőzésén megszerezte első NB I-es gólját. Egy év múlva nemzetközi porondon is letette névjegyét, a Norvégiát legyőző magyar válogatottban is gólt jegyzett. Kivételes futballtudása mellett volt még egy tulajdonság, ami az átlag fölé emelte, ez pedig a klub- és hazaszeretet. Az ötvenes években Európában turnézó és az öreg kontinens elitklubjait végig verő Bp. Honvéd tagja volt, a menedzserek látták, hogy a fiatal, szőke kispesti támadó istenáldotta tehetség. Nem csoda, hogy a nagy klubok sorra ajánlatot tettek neki. Tichy Lajos azonban a csábító ajánlatok hallatán sem állt kötélnek, pedig nem akármilyen együttesek – Barcelona, Real Madrid, Milan, Internazionale – szerették volna soraikban tudni.
Egy alkalommal, amikor egy jól öltözött úriember az orra alá tett egy csekket 100 ezer dollárról, ami annyi pénz volt, hogy örök életében nem lett volna anyagi gondja, Tichy azonban nem írta alá, a szerződést. Az öltönyös ember elképedt, nem erre számított. Miután levegőt kapott, megkérdezte Tichyt, miért nem írta alá a szerződést, talán kevésnek találta a pénzt?
„Tudtam, ha azt mondom neki, hogy Magyarország a hazám, itt érzem magam a legjobban, vár otthon az édesanyám, a testvéreim, és a világ legjobb csapatában futballozhatom, azt nem hiszi el, ezért azt mondtam neki: hát azért, mert a világon senki nem készíti olyan jól a sült kacsát és túros palacsintát, mint az édesanyám, aztán otthagytam” – emlékezett vissza Tichy.
Nemcsak kitűnő futballista, remek ember is volt! A nemzet bombázója ma lenne 86 éves!
