A rehabilitációs munkát végző Lefkovits Robi, Mohamed Mezghrani párost leszámítva az összes játékosunk pályára lépett a vasárnapi, Gaziantep elleni felkészülési mérkőzésen, ami ugye azt is jelenti, hogy a fiatalok is lehetőséget kaptak Giuseppe Sannino mestertől, így Török Kevin például 16 évesen mutatkozhatott be a nagyok között.
„Izgultam, hiszen ez volt az első mérkőzésem, de úgy érzem, jól szálltam be, amit kértek tőlem, azt megcsináltam. Azt mondta a mester, hogy egyszerűen, nyugodtan, játszak, ne féljek, ha pedig esetleg hibázom, lépjek túl rajta – kezdte a 17. születésnapját február 17-én ünneplő Török Kevin. – Fizikailag erősebbek a felnőttek és gyorsabb is a játék tempója, de nagyon jól éreztem magam a pályán. Óriási lehetőség, hogy 16 évesen itt edzhetek, bevallom, nem is gondoltam, hogy már az első meccsen számít rám a vezetőedző. Nagy öröm volt számomra, amikor magához hívott és mondta, hogy hamarosan beállok.”
A korosztályos válogatott labdarúgó elárulta, az év végén még nem is gondolta, hogy itt lehet a felnőttekkel a törökországi edzőtáborban, hatalmas lehetőség és megtiszteltetés ez számára. Török Kevin hozzátette, szeretne minél előbb a felnőttcsapatban szerepelni, ugyanakkor tisztában van vele, erősödnie kell még, időre van szükség ehhez – viszont jó úton járt, ezt mutatja a szakvezetéstől kapott lehetőség is.
„Védekező középpályásként játszottam most, azt a posztot szeretem jobban, de belső védőt is tudok játszani, a korosztályos válogatottban például ott számítanak rám, azt mondták, biztos pont vagyok, bíznak bennem és ezért is lettem belső védő – folytatta Török Kevin, aki az U17-es bajnokságban 4, az U19-es sorozatban pedig 11 bajnokin lépett pályára, míg a Monor elleni Magyar Kupa-mérkőzésen már a felnőttcsapat kispadján foglalhatott helyet. – Ez a harmadik évem a Magyar Futball Akadémián, a középiskolát már itt kezdtem. Korábban Szegeden, a SZEAC-ban futballoztam, nagy ugrás volt Kispestre költözni. Az első év volt igazából nehéz, honvágyam volt, utána azonban megszoktam mindent, teszem a dolgom, szeretem, amit csinálok és jól érzem magam a Honvédnál. Remélem, még sokáig itt lehetek!”
