Utánpótláscsapataink számára is véget ért a 2020/2021-es idény első féléve. Az őszi szezont értékelő sorozatunkban elsőként U19-es együttesünk vezetőedzője, Pinezits Máté beszámolóját olvashatjátok.
December 9-én, a Nyíregyháza elleni 5–0-s győzelemmel vonult pihenőre, és billentette a pozitív oldalra őszi mérlegét a Honvéd-MFA U19-es gárdája, hiszen így 11 mérkőzésen 6 győzelemmel és 5 vereséggel a 6. pozícióban telel csapatunk. Pinezits Máté legénységéből Németh Barnabás emelkedett ki, hiszen a 28 szerzett találatból 6 egységet vállalt magára, amellyel jelenleg a góllövőlista 3. helyét foglalja el. A vezetőedző büszke játékosaira, de természetesen hiányérzete is volt az elmúlt hónapok során.
Hogyan értékeled az őszi szezont?
Minden szempontból intenzív ősz van mögöttünk, óriási pozitívumokkal és – legyünk őszinték – hiányérzettel egyaránt vegyítve. A klub koncepciója mentén a második csapat keretének nagy részét nyártól U19-es korú játékosok alkotják, így ezzel teljes összhangban több olyan részcélt tűztünk ki magunk elé Faltusz Zoltán kollégámmal együtt a szezon előtt, amiknek középpontjában az egyén, a játékos állt, az ő szakmai és emberi fejlődésuk tette ki a mindennapjainkat. Az egyén napi fejlődése mellett, két olyan fontos sarokpont volt, ami szorosan kapcsolódik ehhez, és aminek meg akartunk felelni a félév során: az egyik a felfelé áramlás, azaz, hogy aki aktuálisan és potenciálisan ott tart, az játsszon, eddzen feljebb az első és második csapatban, ezáltal is segítve előrelépését, továbbá a fiatalabb korosztályokból is folyamatosan kapják meg a srácok edzésen és mérkőzésen a lehetőséget az U19-ben. A másik pedig, hogy csapatként olyan eredményeket érjünk el, hogy a játékosok tavasszal a felsőház klubjai ellen tudjanak játszani. Ami büszkeséggel tölt el, hogy azon játékosok közül, akikkel elkezdtük nyáron a közös munkát, vannak, akik már a felnőttcsapattal gyakorolnak, sőt, akad olyan is, akinek már több NB I-es mérkőzés is van a lábában. Nyolcan bemutatkoztak a második csapatban és a menetközben felkerülő fiatalabb játékosok közül is már többen szóhoz jutottak az NB III-ban. Ha abból indulunk ki, hogy a mi munkánk minőségét, sikerességét azok a játékosok mutatják meg, akiket, ha feljebb adunk, akkor ott is meg tudják állni a helyüket, akkor mindenképpen örömteli az előbbi felsorolás. Jó érzés végignézni úgy az első és a második csapat mérkőzéseit, hogy ott azok a srácok fociznak, akik pát héttel korábban még a te edzéseden vettek részt. Ha ehhez hozzáveszem, hogy az U19-es mezőny magasan legfiatalabb csapatával, sokszor U16-os és U17-es játékosokkal a fedélzeten tudtuk teljesíteni minimális célkitűzésünket, hogy tavasszal ezek a gyerekek a felső házban versenyezhessenek tovább, akkor félig teli van az a bizonyos pohár a szezonnal kapcsolatban. Ami a hiányérzet részét illeti a szezonnak, sajnos akadtak olyan félidőink, amik a mai napig zavarnak, és amik miatt az éppen aktuális mérkőzés is úszott, valamint egy-egy játékosnál tartósabb lett a stagnálás, mint szeretnénk, de ezek már inkább egy új és maradandó motivációt jelentenek tavaszra.
Hogyan érintette a csapatot a vírus miatti változás?
Erről nem szeretnék sokat beszélni, hiszen egy olyan dologról van szó, amivel, ha tetszik, ha nem, együtt kell élnünk. Kaotikus, sokszor kiszámíthatatlan helyzetet teremtett a vírus, de ez világszerte így van. Volt, amikor kis túlzással a komplett U17-es csapattal mentünk el rangadót játszani (és állták meg nagyszerűen helyüket a srácok), akadt olyan is, hogy mérkőzés előtti nap dőlt el, mégsem lesz meccs, a napi edzésmunka tervezhetőségéről, a srácok lelki állapotáról már nem is beszélve. Ugyanakkor amennyi nehézséggel járt, annyi lehetőséget és új vagy más nézőpontot is teremtett ez a kicsit sem ideális helyzet.
Akadt olyan emlékezetes pillanata az évnek, amit kiemelnél?
Nem egy pillanatot, gólt vagy mérkőzést emelnék ki, sokkal inkább azokat, akik ezt a félévet minden nehézség ellenére végigcsinálták, azaz a játékosokat. Akadt olyan periódus, amikor heteken keresztül háromnaponta játszották a mérkőzéseket, de volt, amikor a sorsolás vagy halasztások miatt hetekig nem futballozhattak. Megesett, hogy kiscsoportokban, máskor éppen összevontan kellett edzeni, de végig becsülettel tették a dolgukat. Azt gondolom, ez az időszak egy felnőtt számára is megterhelő tud lenni, hát még egy kevesebb tapasztalattal rendelkező gyereknek! Ugyanakkor tudnak belőle olyan dolgokat tanulni, ami pozitív hatással lehet későbbi életükre és pályafutásukra.
Milyen célokat fogalmaztál meg tavaszra?
A prioritás továbbra is az, hogy egyénileg folyamatos legyen a fejlődés. Szeretnénk, ha úgy tudnánk tudatosabbá tenni a játékosok döntéseit, hogy közben az egyéniségük, az ösztönös énjük megmaradjon. Mindenképpen célunk, hogy olyan alkotó környezetben fejlődjenek, amiben tudnak felszabadultan és szenvedélyesen futballozni, ugyanakkor, amikor nyomás és „nehézség” van, akkor az motivációval és nem a könnyebb út választásával tölti el őket. Tudatosítani kell ugyanis, hogy ők a legmagasabb szintre készülnek. Ha ezeket sikerül napi szinten elérnünk, akkor már nem csak félig lesz tele az a bizonyos pohár.
Eredmények:
Budapest Honvéd-MFA–DVTK 5–1
ETO FC Győr–Budapest Honvéd-MFA 4–2
Budapest Honvéd-MFA–MOL Fehérvár FC 3–1
Illés Akadémia Haladás–Budapest Honvéd-MFA 3–1
Budapest Honvéd-MFA–DVSC-DLA 2–1
Budapest Honvéd-MFA–MTK Budapest 1–2
PFLA–Budapest Honvéd-MFA 1–2
Budapest Honvéd-MFA–Vasas Kubala Akadémia 0–2
Ferencvárosi TC–Budapest Honvéd-MFA 3–2
Budapest Honvéd-MFA–Paksi FC 5–0
Nyíregyháza Spartacus FC–Budapest Honvéd-MFA 0–5
Gólszerzőink:
6 gólos: Németh Barnabás
5 gólos: Kerezsi Zalán
2 gólos: Dénes Adrián, Feledy Balázs, Kocsis Dominik, Krajcsovics Ábel, Németh Dániel
1 gólos: Benczenleitner Barna, Eördögh András, Keresztes Noel, Kovács Dominik, Nagy Sámuel, Rácz Balázs, Szűcs Tamás
