Pénteken elrajtolt a bajnoksági tavaszi szezonja a Honvéd-MFA U19-es csapata számára is: Simon Miklós együttese a tabella végén álló Debrecen otthonában aratott 2–0-s győzelmet.
A Debrecen ellen újraindult a bajnokság a csapatod számára is. Hogy sikerült a felkészülésetek a tavaszi szezonra?
Egyéni szempontból nagyon jól, csapatszempontból viszont borzasztóan sikerült a felkészülés, és mivel egy csapatsportágról beszélünk, így nagyon kíváncsian várom, csapatként hogyan tudnak majd a srácok működni. Inkább az egyének fejlesztése zajlott az elmúlt hetekben, mint a csapat- és a játékfejlesztés, ami annak is köszönhető, hogy jó pár játékosunk a felnőtt– és az NB III-as együttessel készült, sokan voltak érdekeltek a válogatottban, ami miatt sok edzésen nem tudtak részt venni. Próbáltam kevés edzőmérkőzést rakni a programba, hogy minél többet tudjunk együtt edzeni, így összesen négy felkészülési meccsel tudtuk le a bajnoki rajt előtti időszakot. Ez azért is fontos, mert nem tudtunk nagy létszámban dolgozni, minden nap nyolc-tizenkét játékossal edzeni pedig nagyon megterhelő a szervezetnek, hiszen csak dinamikus munkát tudsz végezni velük. Emellett jön a kondícionálás, a sok edzőmérkőzés pedig sérülésveszélynek tette volna ki a játékosokat, így kevesebb meccsel az egyéni regeneráció sokkal jobban működött. Ezeken a meccseken tudtunk viszont valamilyen szintű csapatjátékot gyakorolni, ezért nagyon fontos részei voltak az elmúlt pár hét programjának. Nem mondom, hogy tökéletesen elégedett vagyok, nagyon sok javítanivaló volt a játékon, igazából döcögtek a meccsek. A sérülések azonban szerencsére, lekopogom, elkerültek bennünket, amiért az erőnléti stábnak egy nagy dicséret jár, kiváló munkát végeztek.
Ahogy említetted, több játékos is az első vagy az NB III-as keret tagjává vált. Ezt mit jelent majd a bajnoki időszakban a csapatodat tekintve?
Úgy gondolom, hogy nincs nálam, nálad vagy nála, amikor a játékosok szerepeltetéséről beszélünk. A klub játékosairól van szó és én próbálom nekik is elmagyarázni, hogy ők nem egy bizonyos csapathoz, hanem a Honvédhoz tartoznak. Azért dolgozunk a vezetőkkel, tulajdonosokkal együtt, hogy minél többen meg tudják magukat méretni, és ehhez a felső korosztályokban kell, hogy legyen átjárhatóság. Ha az első csapatnak játékosra van szüksége, azonnal küldjük, mint ahogyan a velünk készülő U17-es játékosok is visszajátszanak a korosztályukba, ha szükség van rájuk. Ha pedig az NB III-ban edző játékosoknak épp nincs feladata, és lehetősége van a mi meccsünkön pályára lépni, miért ne játsszon tétmeccset? Ez a mozgás az akadémián mindig is működött, s ha ezt a jövőben is biztosítjuk a legfelsőbb korosztályokig, nagyon erős klub lehetünk. Nagyon ügyes gyerekek vannak nálunk, jó korosztályaink vannak most, akikre lehet építkezni.
Pénteken újraindult a bajnokság, amelynek első állomása Debrecenbe vezetett. Milyen volt a nyitány és milyen folytatásra számítasz?
Igazából három nagyon különböző csapattal játszunk az első fordulókban. Péntek, szerda, szombat ritmusban kezdünk. Először egy olyan Debrecennel találkoztunk, amelyik hazai pályán mindig veszélyes, úgyhogy nagyon örültem a győzelemnek. Egy borszasztó masszív, nagyon jól védekező csapattal találkoztunk, szerencsére egy gyors góllal sikerült őket megnyitni és végig a kezünkben tartottuk a mérkőzést. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy végig jól játszottunk, de nagyon nehéz volt feltörni ezt a reteszt. A srácokat maximális dicséret illeti, hiszen magunkhoz képest nem fociztunk ugyan jól, de mentálisan nagyon erősek voltunk és csapatként jól dolgoztunk, ami meghozta a sikert. A második meccs a Győr ellen dönti majd el az első és a második helyért folytatott harcot, szombaton pedig az Illés Akadémiával játszunk, amely meccsre én is kíváncsi leszek. Náluk már elkezdődött egy olyan folyamat, mint láthattunk is, hogy négy-öt saját nevelésű játékosuk játszik az első csapatban és nagyon szépen megállják a helyüket. A mieinknek meg kell mutatniuk, hogy sokkal jobb játékosok. Ez a három mérkőzés, azt gondolom, eldönti, hogy merrefelé kell nézelődnünk a tabellán.
Most milyen irányba nézelődsz, ha a bajnoki célokról beszélünk?
Nekem személy szerint az a célom, hogy minden mérkőzést próbáljunk megnyerni. A bajnoki cím minden évben ott van a fejemben, akár edzőként, akár a gyerekek jövőjéről gondolkodom, ugyanez lebeg a szemem előtt. Ha jó játékosaink vannak, abból lehet egy jó csapatot csinálni, ha pedig van egy jó csapatom, akkor miért ne nyerjek bajnokságot? Szeretnénk bajnokságot nyerni, újra az ifjúsági Bajnokok Ligájában részt venni, mert az nagyon jó tanulási folyamat volt mind a játékosoknak, mind az edzőknek. Szeretném ezeket megcélozni és meglátjuk, hogyan sikerül, de mindenképpen ezért dolgozunk.
