Három fordulót követően egy ponttal és egy rúgott góllal állt az NB III Közép csoportjában a Budapest Honvéd FC második csapata, s bár a helyzetek kialakításával nem volt gond, a gólszerzéssel akkor még hadilábon álltak a fiatalok.
Nos, azóta beindult a gépezet, a gárda pedig nemcsak veretlen, hanem az elmúlt két meccsen hat gólt szerzett. A Hódmezővásárhelynek hintett négyes után ezúttal a Szekszárd vendégeként kettőig jutott a kispesti együttes, s bár finoman szólva sem volt könnyű a találkozó, sorozatban harmadik mérkőzésén maradt veretlen a Honvéd csikócsapata.
A szekszárdi összecsapás nehézségéről sokat elmond az is, hogy – Buna Gábor piros lapja után – több mint félórát játszott emberhátrányban a Honvéd, amely az első félidő derekán történt gyors gólváltás után 1–1-es döntetlennel vágott neki a hátralevő 31 percnek.
Csapatunkat dicséri, hogy a srácok fegyelmezetten védekeztek, és nemcsak védekeztek, a góllövésre is maradt ereje a társaságnak, és a hajrában egy gyors kontra végén a cserecsatárok összjátéka után Thierry Gale passzolt Németh Dánielhez, a 16 (!) esztendős támadó pedig egy távoli lövéssel vette be a házigazda kapuját, és az első NB III-as gólja három pontot jelentett a Honvédnak!
NB III, KÖZÉP CSOPORT, 5. FORDULÓ
Szekszárdi UFC–Budapest Honvéd FC II 1–2 (1–1)
Szekszárd
Vezette: Altorjay Áron (Ring K., Toplánszki Sz.)
Gólszerző: Péter A. (21.), ill. Bocskay (23.), Németh D. (85.)
Piros lap: Buna (60.)
SZEKSZÁRD: Szűcs K. – Füredi, Fekete M. (Királyházi, 61.), Péter A., Mayer (Fejes, 75.), Márton, Arena, Rácz, Németh K., Budai, Wirth (Kvanduk, 83.)
Vezetőedző: Dienes Pál
HONVÉD: Horváth A. – Török K., Szabó A., Csörgő, Eördögh (Németh D., 77.), Bocskay, László, Csányi, Buna, Cipf (Bartha, a szünetben), Traoré (Gale, 61.)
Vezetőedző: Simon Miklós
Simon Miklós: – A felnőttfutballnak egy újabb szegmensét ismerhettük meg, ezúttal nem olyan pályán játszhattunk, amihez hozzá vagyunk szokva. Egy nagyon kemény és nehéz ellenféllel szemben futballoztunk, amely ellen minden párharcért és labdáért keményen meg kellett küzdeni, de felvettük a kesztyűt, a kiállításig teljes mértékben domináltunk a meccsen. A kiállítás után pedig olyan mentális erőt mutattak a srácok, amit jó volt látni, igazi csapatként küzdve, egymást fanatizálták, végig szerették volna megnyerni a mérkőzést, öröm volt nézni, hogy nem elégszenek meg az egy eggyel és azzal, hogy húzzuk ki a lefújásig. Bár több embernek ki kellett lépnie a komfortzónájából, ezt tökéletesen megoldották, így abszolút megérdemelten nyertük meg a mérkőzést.
