Két gól és más semmi közte kispesti egykapuzás – így vonhatjuk meg a budafoki évzáró bajnoki első félidejének esszenciáját, amely során a Honvéd 56 százalékban birtokolta a labdát, hat kapura lövési kísérlettel próbálkozott, és gyakorlatilag a Budafok térfelén töltötte a teljes háromnegyed órát.
Ezért volt különösen bosszantó, hogy Gazdag Dániel tizenegyesgólja csak egyenlítést ért, hiszen végig a mieink domináltak, csakhogy az első percben rögtön gólt kaptunk, és hiába mentünk, nyomtunk, a pontosság hiányzott a játékunkból. Egy jobb lövés, még egy jó passz, vagy éppen csel, ezek hiányában viszont csak a tizenhatosig tartott a fölényünk. Jellemző, hogy az első, kaput eltaláló lövésünk Gazdag büntetője volt, előtte körbelőttük Póser kapuját, de hiába.
Azt persze jó volt látni, hogy a gyors gól nem törte össze a csapatot, sokat beszélve, egymást biztatva játszottak a mieink, ez az a harcosság és odaadás, amire a nehéz helyzetben szükség van! Éppen a nehéz helyzet miatt jelentett sokat, hogy még az első félidőben egyenlíteni tudtunk, ami erőt adhatott a folytatásra, hogy ugyanazzal az eltökéltséggel futballozzunk, amit az öltözőben és a kapott gólt leszámítva láthattunk a csapattól.
Ennek szellemében folytatódott a mérkőzés a térfélcserét követően, Boubacar Traoré lövését védte lábbal Póser, majd mali támadónk beadásáról maradt le a hosszún érkező Gazdag Dániel. Bár a Budafoknak is volt néhány veszélyes megindulása, a második félidőben is egyértelmű volt, hogy melyik együttes kezdeményez többet, és hajt nagy erőkkel a második gólért.
S bár a félidő közepére kicsit kiegyenlítettebbé vált a játék, mégis ekkor született meg a kispesti gól, egy remek kontra végén. Tamás Krisztián labdaszerzése, Boubacar Traoré centerezése és Balogh Norbert jó ütemű érkezése is kellett a találathoz, amely végén elégedetten csettinthettünk. Remek akció végén sikerült megszereznünk a vezetést!
A gól után néhány perccel Pisont István cserélt, a gólpasszt adó Traorét hozta le és Djordje Kamber érkezett a középpályára, a stabilitást szem előtt tartva. Kellett is a Kamberre jellemző, mindent elsöprő akart, hiszen a Budafok igyekezett nagyobb nyomást gyakorolni a védelmünkre az egyenlítés érdekében.
Ez viszont nekünk is több lehetőséget kínált a harmadik gól megszerzésére, de látszott, hogy a legfontosabb az előny megtartására, s ezzel a kulcsfontosságú három pont begyűjtése. A hajrában a Budafok beszorított minket, védelmünk azonban stabil volt, állta a sarat a csapat, és megérdemelten húzta be a győzelmet.
Ami azt jelenti, hogy a Honvéd elmozdult a kieső helyről, így tizedikként telelünk – a nehéz ősz végén pedig ezt is becsüljük meg, hiszen az utolsó négy meccsen hét pontot szereztünk, innen lehet majd tovább építkezni januártól.
Felfelé.
